Ilyen titkokat őriznek a 100 éves házak Budapesten: idén is várja az érdeklődőket a Budapest100

Olvasási idő kb. 2 perc

Melyik fogadóban szállt meg II. József, a „kalapos király”? Milyen barlang bejáratát falazták be egy Nádor utcai ház pincéjében? Melyik házban született Horthy Miklós menye? És miért kék ruhában repül az apáca a házfalon keresztül? A válaszokat megkaphatjuk, ha ellátogatunk a Budapest100 hétvégén megrendezésre kerülő fesztiváljára.

Idén is megnyitják kapuikat a 100 éves házak Budapesten: ezúttal a Várnegyed épületeinek történetét és lakóit ismerhetik meg a látogatók, miközben bejárják a programban részt vevő házakat pincétől padlásig. A Budapest100 program 2011-ben indult az OSA Archívum és a KÉK – Kortárs Építészeti Központ kezdeményezéseként. Idén immár tizenegyedik alkalommal mutatják be lelkes önkéntes lokálpatrióták a házak történeteit, és azt is, milyen a modern élet az évszázados falak között.

A régi utcácskák, a több száz éves téglák, az egykori ostromok nyomai és a városra nyíló lenyűgöző panoráma együtt adják a Várnegyed varázsát. „Minden ház érdekes” – szól az esemény mottója, és valóban: sokszor csak fel kell emelni a tekintetünket, hogy valami meglepő részletet észrevegyünk Budapest régi épületeinek homlokzatán. Ha pedig a Várnegyed falai mesélni tudnának, minden bizonnyal lenyűgöző történeteket hallanánk a középkortól kezdve egészen napjainkig. 

Az Úri utca 19. a harmincas években
Fotó: Fortepan / Buzinkay Géza

A Budapest100 alkalmával megismerkedhetünk a budai Vár épületeinek érdekességeivel, hajdani és mai lakóival a Bécsi kaputól a Dísz térig, a Tóth Árpád sétánytól a falak mentén kanyargó lépcsőkig. Megtudhatjuk, mekkora a vár legnagyobb egybefüggő pincéje, mire használták a ciszternát a török időkben, és hogyan zajlott az embermentés Raoul Wallenberg és egy görög származású grófnő segítségével az Úri utcában. Felfedezhetjük középkori lakóépületek nyomait a kapualjakban, rácsodálkozhatunk a kovácsoltvas remekművekre, vagy megtudhatjuk, milyen volt egy középkori kereskedőház, és milyen történeteket őriznek a falak a második világháború idejéből. A ház legrégebbi lakói felidézik emlékeiket, miközben háztörténeti bemutatók során bejárhatjuk az épületeket.

A gazdag programkínálatban irodalmi összeállítás, fényképkiállítás, improvizációs színház, kvízjáték, minikoncert, táncelőadás, barlangséta és pincebejárás egyaránt szerepel, Aki arra vágyik, kipróbálhatja, milyen a polgármesteri székben ülni, vagy megtekintheti a Magyar Nemzeti Levéltár raktárát, de bejárhatjuk a Mátyás-templomot, vagy hallgathatunk klezmermuzsikát is. A gyerekeket pantomimszínház, kézműveskedés, kirakózás és kincsvadászat várja. A részletes programkínálat itt található. Minden program ingyenes!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.