Hiányzik A nagy pénzrablás? Nosztalgiázz kulisszatitkokkal!

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Bár Berlin, a sorozat egyik főszereplője jövőre spinoffot kap a Netflixtől, biztosan sokan vagyunk olyanok, akiknek máris nagyon hiányzik a spanyol sikersorozat. Hoztunk néhány érdekességet, hogy együtt emlékezhessünk a legszebb pillanatokra!

Te miért szeretted igazán A nagy pénzrablást? A kiszámíthatatlanul izgalmas sztori miatt? A nagyszerű színészekért? Vagy mert itt bármi megtörténhetett? Bármi is a válaszod, biztosan szívesen olvasol kulisszatitkokról és nosztalgiázol velünk a sorozat kapcsán. 

A Professzornak is volt városneve

Vatikánváros: egy alternatív univerzumban a Professzor helyett ezt a nevet használta volna Álvaro Morte karaktere, vallási okokból azonban 

végül elvetették a világ legjobban védett területének nevét,

amikor álnevet kerestek számára. Érdekesség még a karakterrel kapcsolatosan, hogy az őt alakító színész látása tökéletes, így elég nehezen szokta meg, hogy Professzorként folyamatosan szemüveget kell viselnie.

Egy híres rajongó meg is jelent A nagy pénzrablásban

Emlékszel Joaóra, a brazil szerzetesre, akit nem érdekelnek a bulik és a foci, csak a hite? A szemfüles focirajongóknak biztosan ismerős volt a karaktert alakító színész, aki valójában a brazil futballsztár, Neymar. Ő maga kereste meg a sorozatot azzal, hogy szeretne egy cameoszerepet kapni benne.

Nem volt előre megírt forgatókönyve

A leggyakrabban egy forgatás kezdetén már minden kártya az asztalon hever, a forgatókönyvírók pontosan tudják, melyik karakter milyen utat jár majd be, milyen események vezetnek a fináléig. A nagy pénzrablás esetében ez másként volt: 

az írók szerettek volna arra is reagálni, amit a nézők gondolnak, ezért több etapban írták meg a történetet.

Ez azt is jelentette, hogy azok a színészek, akiknek karaktereitől idő előtt búcsúztunk, néha csak az utolsó pillanatban tudták meg, mi lesz egy szereplő sorsa.

A piros kezeslábasok váltak A nagy pénzrablás ikonikus jelképeivé
Fotó: Juan Naharro Gimenez / Getty Images Hungary

Több száz overall fogyott a forgatás során

A Dalí-maszk mellett a piros kezeslábasok váltak A nagy pénzrablás ikonikus jelképeivé: ezekből nem kevesebb, mint hatszáz darabra volt szükség a sorozat elkészítésének ideje alatt.

Tokió az utolsó pillanatban lett narrátor

A sorozatban talán egyetlen fix pont van, ez pedig az eseményeket mindig tárgyilagos hangon narráló Tokió. Azt hihetnénk, a koncepció része volt, hogy őt  bízzák meg ezzel a feladattal, a valóságban azonban az utolsó pillanatban kapta meg azt.

Denver nevetése szándékosan irritáló

Amikor a Denvert alakító színészt keresték, az alkotóknak nagyon pontos elképzelése volt arról, hogy egy egészen furcsán vihogó karakterhez keresnek méltó megformálót. Nos, ez sikerült is.

Partizándalt tett újra népszerűvé

A Bella Ciao mindkét rablásban központi szerephez jutó dal, ami az antifasiszta ellenállás szimbóluma volt Olaszországban. A sorozatnak köszönhetően újra reneszánszát éli a dal.  

Nagyot nőttek

Ahhoz képest, hogy majdnem elkaszálták a sorozatot, amelynek első évadát csak Madridban forgatták, végül hét ország 300 különböző forgatási helyszínére jutott el a stáb. 

 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.