Pótolhatatlan élmény: újra divatba jön az olvasás?

Olvasási idő kb. 2 perc

Felmérések szerint az utóbbi időkben drasztikusan csökkentek a könyveladások, ami arra utal, hogy már közel sem olvasunk annyit, mint régen. Azonban az olvasást még meg lehet menteni, és ez a folyamat már el is kezdődött!

Rohanó életmódunk miatt napjainkban sajnos egyre inkább az figyelhető meg, hogy a könyvolvasás kikopik a hétköznapokból. Régebben szinte szeánszként kezeltük azt az önidőt, amikor bekuckóztunk a kedvenc fotelunkba egy bögre forró habos kakaóval, és olvastuk a kedvenc regényünket. Órákig sőt, napokig el tudtunk merülni egy jó könyvben, anélkül, hogy félbeszakított volna minket a külvilág.

Egy metrós plakát, és más semmi?

Most már viszont inkább az a jellemző, hogy a telefonunkat böngésszük, beleolvasunk pár hírbe, a metró óriásplakátjait bámuljuk az utazás közben, amelyeken lehet éppen akár van egy kis olvasnivaló is, és ezzel le is tudtuk a napi olvasást. Ha eltekintünk az iskolásoktól, akkor tényleg egyre több embernél kopik ki az olvasás mint szabadidős tevékenység, azonban jó hír, hogy a jelek szerint újra kezd divatba jönni.

Gondoljunk csak az olvasást népszerűsítő podcastokra, könyves blogokra, könyvajánló oldalakra.

Mindezek egyre növekvő népszerűsége is alátámasztja, hogy egy jó olvasási élményt nem lehet csak úgy elfelejteni, és újra és újra visszatérünk a könyvekhez. A hírességek is kiveszik részüket az olvasás népszerűsítéséből, ami sokakra pozitívan hat, és meghozza a kedvüket, hogy könyvet vegyenek a kezükbe.

Újra divatba jön az olvasás: szüleink generációja még több könyvet forgatott
Fotó: Nes / Getty Images Hungary

Változó idők

A technológiai fejlődésnek köszönhetően persze a könyvolvasásban is vannak újítások a múltbeli szokásokhoz képest, például ma már ahhoz, hogy olvassunk, már könyvet sem feltétlen kell a kezünkbe venni, hiszen hódít az e-book. De az olvasás az olvasás, így is, úgy is. A legfontosabb, hogy soha ne szégyelljük, mit olvasunk épp, lehet az ponyva, szépirodalom, mesekönyv, vagy éppen az épp aktuális trendi és felkapott könyvsorozat. A lényeg, hogy élvezzük a történeteket, és hagyjuk a fantáziánkat szárnyalni az olvasmányunkbeli világban.

Bátran vállaljuk fel, hogy olvasunk, és legyünk rá büszkék!

Nagy élmény egy jó filmet is megnézni, de az olvasási élményt nem pótolja. Egyre több a könyv alapján készült mozifilm, de tanácsos előbb elolvasni ezeket a történeteket. Utána a film is más élmény lesz! Gondoljunk csak a Harry Potterre. A filmek nagyon jó kiegészítői a Potter-regényeknek de a könyvek összehasonlíthatatlanul nagyobb élményt nyújtanak, és sokkal részletgazdagabbak is.

Fedezzük fel a könyveket!

Ha épp nincs ihletünk, hogy milyen olvasmányt vegyünk a kezünkbe, térjünk be egy könyvesboltba, bátran böngésszünk a rengeteg könyv között, és szívjuk be az illatukat. Ha inkább otthonról, kényelmesen keresnénk új olvasnivalót, akkor a neten számos könyves oldalt lehet találni, ahol jó ajánlókat is írnak hozzá olyanok, akik már olvasták az adott művet. Gondoljunk csak a Molyra, vagy nézzük meg könyvesboltok oldalán az olvasói véleményeket. Gyerekként a sok kötelező olvasmány miatt hajlamosak vagyunk egy kis ellenszenvet érezni a könyvek iránt, de csak egyszer kell rájönnünk, hogy valójában az olvasás élményével igazából magunknak teszünk jót.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Berényi Bianka
Berényi Bianka
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.