Mennyire ismered az olimpiai bajnokainkat?

Olvasási idő kb. 1 perc

Olimpiai bajnokaink sikereit minden magyar ember a magáénak is érzi. Ott vagyunk a tévé képernyője előtt, vagy akár a helyszínen a nagy pillanatokban. Együtt izgulunk, együtt örülünk, és együtt könnyezünk a Himnusz közben.

Sok-sok felejthetetlen pillanatot köszönhetünk nekik – ez a kvíz pedig azért született, hogy őket se felejtsük el.

Indulhat a kvíz 10 kérdéses játék
1. kérdés
Ahány olimpián elindult, mindig arannyal tért haza, márpedig hat alkalommal szerepelt ötkarikás játékokon! A legtöbb magyar aranyat nyerte, szám szerint hetet, hiszen a menetrendszerű csapatgyőzelem mellett kard egyéniben is szerzett egy elsőséget. Kiről van szó?
Kulcsár Győző
Kárpáti Rudolf
Gerevich Aladár
2. kérdés
Ki volt az az eredetileg jobbkezes magyar sportoló, aki egy hadgyakorlat során elvesztette jobb kézfejét, majd megtanult ballal lőni, és így nyert két olimpiai aranyat is?
Hammerl László
Takács Károly
Varga Károly
3. kérdés
Szilágyi Áron zsinórban három egymást követő olimpián nyert egyéni versenyszámban. A felsoroltak közül melyik sportolónk volt képes korábban ilyen bravúrra?
Kozák Danuta
Papp László
Balczó András
4. kérdés
Amikor nagy örömünkre legyőzte a nála jóval nagyobb és erősebb keletnémet versenytársait, a legfiatalabb magyar olimpiai bajnok lett, ezt a rekordot azóta is tartja. Hogy hívják őt?
Ónodi Henrietta
Kovács Katalin
Egerszegi Krisztina
5. kérdés
73 vízilabdázónk szerzett olimpiai bajnoki címet. Nagy büszkeségünkre többen háromszor is felállhattak olimpián a dobogó legfelső fokára. Az alábbiak közül melyik sportolónknak sikerült mindez?
Benedek Tibor
Halassy Olivér
Id. Szívós István
6. kérdés
A világon kevesen mondhatják el magukról, hogy labdarúgásban egynél többször is megnyerték az olimpiai bajnokságot. Egyik honfitársunk kétszer is a végső győztes csapat tagja volt. Ki ő?
Bene Ferenc
Puskás Ferenc
Novák Dezső
7. kérdés
Lólengésben négy magyar tornász is nyert már olimpiai bajnokságot. Ki az eddigi egyetlen honfitársunk, akinek aranyat érő gyűrűgyakorlata után tapsolhatott a világ?
Pelle István
Berki Krisztián
Csollány Szilveszter
8. kérdés
2021-ben ünnepelte 100. születésnapját az olimpiák történetének harmadik legeredményesebb női tornásza, öt aranyat, összesen tíz érmet szerzett honfitársunk. Hogy hívják?
Korondi Margit
Keleti Ágnes
Köteles Erzsébet
9. kérdés
Ki szerezte a magyar olimpiai csapat 100. aranyérmét, aki az ominózus olimpia előtti évben a világbajnokságon a Tuskirály becenevet is kiérdemelte?
Kozma István
Polyák Imre
Hegedűs Csaba
10. kérdés
Az egyik aranyérmesünket a diadala utáni ünnepségen megkérdezte egy király, hogy hol tanult meg ilyen jól úszni, mire ő ezt válaszolta: „A vízben.” Egyébiránt az első olimpiai bajnokunkról van szó. Ki ő?
Csik Ferenc
Hajós Alfréd
Halmay Zoltán
/ találat - ez %
Összes kvíz
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Reiber Gabriella
Reiber Gabriella
Magazinportfólió-igazgató
Reiber Gabriella az ELTE Bölcsészettudományi Kara után újságíróként kezdte pályáját, később az Oktatási és Kulturális Minisztérium, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem kommunikációs szakértője, végül az egyetem marketingvezetője volt. 2022 januárjában vette át a Dívány főszerkesztését, a kiadvány az ő vezetésével újult meg. Jelenleg az Indamedia Kiadó magazinszerkesztőségeinek munkáját irányítja magazinportfólió-igazgatóként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.