Csodás magyar természetfilm a mozikban: <i>Vadlovak – Hortobágyi mese</i>

Olvasási idő kb. 2 perc

Október 21-től látható országszerte a mozikban a látványos természetfilmjeiről ismert Török Zoltán legújabb alkotása, a Vadlovak – Hortobágyi mese, amely egy kiscsikó történetén keresztül mutatja be a tájegység életét, a vadon élők lovak, rókák, sasok és más állatok viszonyát egymáshoz és a pusztához.

Az éppen tíz éve 2011-ben bemutatott Vad Magyarország – A vizek birodalma hazai filmekben korábban sohasem látott látványvilággal és technikával nyűgözte le a közönséget és élesztett újra egy régen elfeledettnek ítélt és tévéképernyőre száműzött műfajt, a magyar természetfilmet. Az eredetileg szintén tévéfilmnek szánt, de később moziban is bemutatott alkotás elsöprő közönségsikere természetesen folytatásért kiáltott, mely most végre eljutott a mozivásznakra.

Játékfilmhez hasonló cselekményben mesélik el Cseppke történetét

Az eredetileg geográfusként végzett Török Zoltán rendező a négy évig tartó munkafolyamatból két és fél évet töltött a Hortobágy védett területén, Pentezugban, ahol a világ egyik legnagyobb vadlóménese található – választása azért esett a vadlovakra, mert szerinte az emberek számára is könnyen értelmezhető szociális viszonyok között élnek, és egyéniségek, egyedi karakterek vannak közöttük, akiknek sorsát szívesen végigköveti a néző. Saját elmondása szerint külön kihívás volt számára „megtanulni a lovak testbeszédét”, ezért kezdetben még csupán távcsővel, kamera nélkül járt ki kutatókkal a helyszínre.

A Nemzeti Filmintézet támogatásával, magyar–német–osztrák–svéd koprodukcióban készült Vadlovak játékfilmekre hajazó történetmeséléssel, cselekményvezetéssel követi végig Cseppke, a kiscsikó felnövését, aki szüleivel, Mentával és Leanderrel együtt vándorol a mocsarakkal és kis ligetekkel megtört rónaságban, folyamatosan tanulva, hogyan élje túl a puszta világát, hogyan működjön együtt más állatfajokkal, és hogyan alkalmazkodjon a táj szüntelen átalakulásához.

A stábnak korábban még nem lencsevégre kapott pillanatokat is sikerült megörökítenie, az alkotók szándéka szerint „az egész Hortobágy feltárja kincseit”, „Cseppke története nemcsak a vadlovaké, hanem az egész hortobágyi pusztáé. Sasok, rókák, rétihéják és sok más állat él itt, a Hortobágy egy eldugott sarkában, mint valami elfelejtett állatparadicsomban, melyet végre mi, emberek is megcsodálhatunk. A magyar puszta úgy, ahogy eddig még nem láttuk.”

A Pokorny Lia által narrált Vadlovak eredetileg tavaszra tervezett bemutatója a járványügyi korlátozások miatt elmaradt, szeptemberben viszont elhozta a legnagyobb németországi természetfilmes fesztivál, a Green Screen Internationales Naturfilmfestival Eckernförde fődíját. „Fantasztikusan büszke vagyok a csapatra, akikkel ezt a filmet együtt készíthettem! Köszönet a Green Screen Internationales Naturfilmfestival Eckernförde zsűrijének és mindenkinek, aki hitt abban, hogy a hortobágyi pusztáról és a vadlovakról is lehet és érdemes mozifilmet csinálni” – nyilatkozott Facebook-posztjában a rendező.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

suetonius
suetonius
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.