Csodás magyar természetfilm a mozikban: <i>Vadlovak – Hortobágyi mese</i>

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Október 21-től látható országszerte a mozikban a látványos természetfilmjeiről ismert Török Zoltán legújabb alkotása, a Vadlovak – Hortobágyi mese, amely egy kiscsikó történetén keresztül mutatja be a tájegység életét, a vadon élők lovak, rókák, sasok és más állatok viszonyát egymáshoz és a pusztához.

Az éppen tíz éve 2011-ben bemutatott Vad Magyarország – A vizek birodalma hazai filmekben korábban sohasem látott látványvilággal és technikával nyűgözte le a közönséget és élesztett újra egy régen elfeledettnek ítélt és tévéképernyőre száműzött műfajt, a magyar természetfilmet. Az eredetileg szintén tévéfilmnek szánt, de később moziban is bemutatott alkotás elsöprő közönségsikere természetesen folytatásért kiáltott, mely most végre eljutott a mozivásznakra.

Játékfilmhez hasonló cselekményben mesélik el Cseppke történetét

Az eredetileg geográfusként végzett Török Zoltán rendező a négy évig tartó munkafolyamatból két és fél évet töltött a Hortobágy védett területén, Pentezugban, ahol a világ egyik legnagyobb vadlóménese található – választása azért esett a vadlovakra, mert szerinte az emberek számára is könnyen értelmezhető szociális viszonyok között élnek, és egyéniségek, egyedi karakterek vannak közöttük, akiknek sorsát szívesen végigköveti a néző. Saját elmondása szerint külön kihívás volt számára „megtanulni a lovak testbeszédét”, ezért kezdetben még csupán távcsővel, kamera nélkül járt ki kutatókkal a helyszínre.

A Nemzeti Filmintézet támogatásával, magyar–német–osztrák–svéd koprodukcióban készült Vadlovak játékfilmekre hajazó történetmeséléssel, cselekményvezetéssel követi végig Cseppke, a kiscsikó felnövését, aki szüleivel, Mentával és Leanderrel együtt vándorol a mocsarakkal és kis ligetekkel megtört rónaságban, folyamatosan tanulva, hogyan élje túl a puszta világát, hogyan működjön együtt más állatfajokkal, és hogyan alkalmazkodjon a táj szüntelen átalakulásához.

A stábnak korábban még nem lencsevégre kapott pillanatokat is sikerült megörökítenie, az alkotók szándéka szerint „az egész Hortobágy feltárja kincseit”, „Cseppke története nemcsak a vadlovaké, hanem az egész hortobágyi pusztáé. Sasok, rókák, rétihéják és sok más állat él itt, a Hortobágy egy eldugott sarkában, mint valami elfelejtett állatparadicsomban, melyet végre mi, emberek is megcsodálhatunk. A magyar puszta úgy, ahogy eddig még nem láttuk.”

A Pokorny Lia által narrált Vadlovak eredetileg tavaszra tervezett bemutatója a járványügyi korlátozások miatt elmaradt, szeptemberben viszont elhozta a legnagyobb németországi természetfilmes fesztivál, a Green Screen Internationales Naturfilmfestival Eckernförde fődíját. „Fantasztikusan büszke vagyok a csapatra, akikkel ezt a filmet együtt készíthettem! Köszönet a Green Screen Internationales Naturfilmfestival Eckernförde zsűrijének és mindenkinek, aki hitt abban, hogy a hortobágyi pusztáról és a vadlovakról is lehet és érdemes mozifilmet csinálni” – nyilatkozott Facebook-posztjában a rendező.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

suetonius
suetonius
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Csak a tollát próbálgatta Rubens, mestermű született a firkából

Ritka lap került elő Rubens egyik jegyzetfüzetéből: az egyik oldalán a mester pár zseniális vonással három alakot vázolt föl, a másikon pedig levelet írt patrónusa nevében, hogy érdeklődjön: hogy áll egy festmény készítése. A lap jóval többet árul el a flamand művészről, mint elsőre gondolnánk.

Offline

Kifosztották a magyar vasutat, ez maradt belőle

A magyar vasúti közlekedésnek is megvolt a maga Trianonja, az országhatárok módosítását követően a vasútvonalak kétharmada, a szerelvények háromnegyede elveszett. Pedig a századfordulón még Európa élvonalába tartozott a közlekedés ezen formája.

Világom

Ekkora az ebolajárvány veszélye a foci vb-n: megszólalt a WHO

A labdarúgó-világbajnokság közeledtével sokakat foglalkoztat, hogy jelenthet-e veszélyt a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány a tornára érkező szurkolók számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs ok a pánikra, hiszen sem a rendező országokban, vagyis az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, sem Európában nem regisztráltak jelenleg ebolás megbetegedéseket.

Offline

Híres duók villámkvíze: tudod, hogy ki volt Sherlock bajtársa?

A filmtörténet legemlékezetesebb pillanatai mögött szinte mindig egy elválaszthatatlan páros áll. De vajon fejből tudod, hogy a legnagyobb hősöknek, detektíveknek és bajkeverőknek ki volt a hűséges fegyverhordozója, jobbkeze vagy éppen egyenrangú partnere a bajban?

Testem

Ez történik valójában a bélflóráddal, ha kefirt iszol

Az utóbbi években ismét az érdeklődés középpontjába került az ősi, kaukázusi fermentált ital, a kefir. Bár sokan csak egy egyszerű tejtermékként tekintenek rá, a benne zajló különleges, kettős erjedés miatt valójában a bélflóránk egyik legfőbb támogatója.

Testem

Daganatos betegséget is jelezhet a gyakori vizelési inger: ilyenkor kell orvoshoz fordulni

Gyakran jár ki a párod vagy férfi családtagod éjszaka? Akadozik, vagy nehezen indul a vizelete? A legtöbb férfi hajlamos az öregedés számlájára írni a kellemetlen vizelési panaszokat, pedig a háttérben egy sokkal sötétebb probléma, a prosztatarák is állhat. Mivel Magyarországon nincs a betegségre szervezett, automatikus szűrési program, a diagnózis szinte kizárólag az érintetteken múlik. Milyen apró jelekből ismerhető fel időben a baj, miért csalóka a vérvételes PSA-teszt, és miért kötelező 45 év felett évente egyszer rászánni azt a pár percet az urológiai vizsgálatra?