Ezért van az a kis lyuk a vonalzók végén

Olvasási idő kb. 1 perc

A legtöbb vonalzó végén van egy kis lyuk. Már amikor az ember elfogadja, hogy ez már csak így szokás a világban, akkor előkerül egy újabb változat, amin nyoma sincs az indokolatlannak tűnő, mégis megszokott valaminek. Mi lehet a funkciója annak a kis lyuknak a vonalzón, és miért nincs mindegyiken? Nyomozásba fogtunk, majdnem minden kiderült.

Az első jó állapotban maradt vonalzó feltehetően az a rézötvözetből készült mérőpálca volt, ami Kr. e. 2650-ből származik és Eckhard Unger német asszirológus találta meg. Ennek ellenére egyes feltételezések szerint már jóval ezelőtt szükség lehetett hasonló mérőeszközökre, sőt több mint 4 ezer éves nyomok is akadnak, amik a valamilyen vonalzófélék egykori használatát bizonyítják. 

Na de mikor került a vonalzókra az a kis lyuk?

Valaki aprócska köröket akart rajzolni vele? Netán azért van ott, hogy matekórán a ceruza körül pörgethessük, és így járjunk szokatlan táncot, vagy zavartassuk ki magunkat az óráról, miután lerepült?

Nem lesz nagy a meglepetés: a vonalzókon azért van lyuk, hogy fel lehessen akasztani őket. Ha pedig életünk a matek, esetleg össze is fűzhetünk néhányat, vagy nyakékként is viselhetjük a mini darabokat. 

Ha több lyuk van rajta, irattartóban is lefűzhető a vonalzó, ha pedig kisebbek és nagyobbak is akadnak, azokkal különböző méretű karikákat rajzolhatunk.

Érdekelnek még egyéb hasonlóan fontos kérdések is? Kattints ide:

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: felismered a híres olasz városokat egyetlen képről?

Az olasz csizma legendásan szép és nyüzsgő városai az európai kultúra alapjainak hordozói évezredek óta. Az egyedi építészet, az ókor lenyomata és a vibráló színek felejthetetlenné teszik az itáliai városkákat, legyen szó akár egy tengerparti kisvárosról vagy az olasz fővárosról.

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.