Igen, a lisztnek is van minőségmegőrzési ideje, és érdekes módon a lejárati idő után egy nappal is pont ugyanúgy néz ki, mint előtte. Jelenti-e mindez azt, hogy vígan falhatjuk, süthetjük és sűríthetünk vele azután is, hogy elvileg lejárt? Kinyomoztuk a nagy kérdést.
Egyre többen harsogják és (harsogjuk mi is) a zero waste témakörének minden lehetséges megközelítését, ami persze nem azt jelenti, hogy faljuk be a romlott ételt a hűtőből, de azt mindenképpen, hogy igyekezzünk a lehető legkevesebb alapanyagot kidobni. A liszt épp olyasminek tűnik, amit a szavatossági idő lejárta után egy nappal kidobni szentségtörésnek tűnik, hiszen mi baja lehetne egy nap alatt, ha addig évekig semmi nem lett?
Ugyanakkor miért írnának rá szavatossági időt, ha az ne jelölne valamit?
Mi történik a liszttel a szavatossági idő lejárta után?
A választ az illetékes Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) adta meg, ahol kérdésünkre elmondták: a liszt minőségmegőrzési (tehát nem fogyaszthatósági) idővel rendelkező termék, ami azt jelenti, hogy a lejárat utáni fogyasztása a legtöbb esetben nem jár egészségügyi kockázattal.
Kereskedelmi egységekben lejárt minőségmegőrzési idejű termékeket nem lehet árulni, de előfordulhat, hogy vásárlás után, az otthonunkban lejárnak – írták a szakemberek, akik válaszukban kiemelték: fontos, hogy a fogyasztás előtt meggyőződjünk róla, hogy valamilyen érzékszervi elváltozás nem utal-e romlásra. Ez lehet az élelmiszerre nem jellemző szag, szín, lisztek esetében rovarkártevő.
„Ajánlott a felhasználás előtt alaposan átvizsgálni az élelmiszert, a liszteket átszitálni, a gabonapelyheket, száraztésztát kiterítve ellenőrizni” – áll a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal válaszában.
