Elolvasol egyoldalnyi szöveget, és mire a végére érsz, már nem is emlékszel, mi állt a lap tetején – gyakoribb probléma, mint gondolnád. Hogyan fejleszthetjük az olvasási memóriánkat, és mit gondolnak a kérdésről a tudósok?
Az emberi elme mindössze 5000 évvel ezelőtt sajátította el az olvasás képességét. Megtanulta, hogyan kapcsoljon absztrakt jeleket a beszéd hangjaihoz, ezek kombinációjából pedig miként állítson össze folyamatos szöveget. Az olvasás az egyik legbonyolultabb, egyben legcsodálatosabb agyi folyamat. Nem csupán értelmezed a leírt betűket, szavakat, hanem történeteket raksz össze belőlük, érzelmeket keltesz fel magadban, sosem létezett karaktereket és világokat képzelsz el. Sokszor azonban gondot okoz, hogy nem emlékszel rá, mit is olvastál akár néhány perccel korábban. Ez a jelenség egyre gyakoribb – de vajon mi ennek az oka, és hogyan lehet orvosolni? Erre keresi a választ a Forge írása.
Átrohansz a szövegeken
A San Jose Állami Egyetem információtudományi professzora, Ziming Liu 2012-es, olvasási szokásokat vizsgáló tanulmányában azt állapította meg, hogy a digitális szövegekre sokkal kevésbé emlékeznek az emberek, mint a hagyományos, papíralapú forrásból olvasottakra. Maryanne Wolf, a Harvard Egyetem olvasáskutatója egyetért Liu megállapításaival. Kutatásai alapján úgy véli, ennek oka, hogy a monitoron, a telefon vagy a tablet képernyőjén olvasott szövegekre sokszor egyszerűen kevésbé figyelünk oda, hajlamosabbak vagyunk átrohanni rajtuk, ahelyett hogy elmélyednénk a betűk áradatában.
Wolf szerint az aktív, értő olvasás titka, hogy a szöveg befogadása közben folyamatosan kattog az agy, új és új asszociációk keletkeznek benne. Összevetjük az olvasott dolgokat korábbi tapasztalatainkkal, elméleteket alkotunk, próbáljuk kitalálni, hogyan folytatódik a történet, és mennyire lehetnek valóságosak a benne foglaltak. Ez főleg a homloklebenyt dolgoztatja meg. Amikor viszont csak úgy átsuhanunk egy szövegen, anélkül hogy különösebb időt töltenénk a befogadásával, ezek a folyamatok nem indulnak be, ezért sokkal hamarabb elfelejtjük, miről is volt szó benne.
Ennek a rohamtempónak az oka a napjainkra jellemző állandó sietség, illetve az a rengeteg zavaró tényező, amellyel életünk minden percében találkozunk. A munkahelyen, közlekedés közben, de akár otthon is folyton ingerek vesznek körül minden oldalról, melyek megakadályozzák, hogy elmerüljünk az olvasásban. Állandóan egyik helyről a másikra kell rohanni, nincs idő alaposabban végigszemlélni a szövegeket. Monica Rosenberg, a Chicagói Egyetem idegkutatója egy kísérletben arra kérte az alanyokat, hogy görög történelemmel kapcsolatos szövegeket olvassanak. A résztvevők agyának letapogatása egyértelműen megmutatta, hogy jobban működik azoknak az elméje, akik zavartalanul képesek odafigyelni az olvasmányra, és nem kalandozik el a figyelmük.
A jó könyvre időt kell szakítani
Természetesen jó oldala is van annak, hogy nem szentelünk mindig mindennek kiemelt figyelmet. Fontos megszűrni az információkat, tudni, mi az, ami befogadásra érdemes, és mi az, amit érdemes hamar elfelejteni – állítja Rosenberg. A trükk a tudatos választásban rejlik. Wolf azt tanácsolja, ha tényleg szeretnél alaposan belemerülni egy olvasmányba, és nem elfelejteni a leírt tartalmat, szüntesd meg a zavaró környezeti ingereket. Kapcsold ki a számítógépet, tedd félre a telefonod, és dőlj hátra egy kényelmes fotelben, egy jó könyv társaságában.
A szakember szerint a legjobb módszer a memória fejlesztésére, ha mindennap legalább húsz percet olvasunk zavartalanul, belemerülve a könyvbe. Szintén segít, ha megbeszéljük másokkal az olvasmányélményeinket, vagy jegyzeteket készítünk róluk, olvasónaplót vezetünk, lemásoljuk a szöveg érdekesebb részeit. Ezzel megdolgoztatjuk az agyunkat és hozzászoktatjuk az alaposabb, értőbb befogadáshoz. A mindennapos rohanás közepette sokaknak nehéz időt találni az olvasásra, de megéri – állítja Rosenberg. Egy izgalmas könyv nemcsak az emlékezőtehetséget javítja, de remek szórakozást is nyújt, és új élményekkel gazdagít. Napi húsz perc visszahozhatja az olvasás sokak számára elfeledett örömét.
