A vendéglátásban nagyjából fix, hogy a számla végösszegének 10 százalékát illik adni, míg az egészségügyben beavatkozásonként eltérő a fizetendő összeg. Vannak, akik számára alap, hogy extra pénzt fizessenek ezekben a helyzetekben, míg mások egyáltalán nem, vagy csak kifejezett elégedettségük esetén adnak jattot.
Illendő, sőt elvárt juttatás ez, amellyel a munkáltató is számol az alkalmazottak bérének megállapításakor, vagy olyan plusz, amit elégedettségünk vagy úri kedvünk alapján adunk, ha akarunk? Ezt a témát járta körül egy korábbi cikkünk, olvasóink pedig a Facebookon osztották meg velünk a véleményüket.
Kérdésünkre, miszerint jár-e a pincérnek borravaló, nagyjából 1300 szavazat érkezett. Az eredmény szerint a szavazók 85 százaléka azon a véleményen van, hogy illem ide vagy oda, alanyi jogon bizony nem jár a plusz tíz százalék. Az eredmény ellenére mégis úgy tűnik, hogy nagy a társadalmi nyomás rajtunk, amikor valamilyen szolgáltatást veszünk igénybe. Van olyan olvasónk, aki éppen emiatt mégis rendszeresen ad borravalót:
„Szoktam adni, de csak a társadalmi nyomás miatt. Azt nem értem egyébként, hogy akkor a bolti eladóknak, ügyfélszolgálatosoknak, mindenkinek, aki közvetlenül emberekkel foglalkozik, miért nem elvárt adni.”
De tényleg, mi alapján döntjük el, hogy ki végez olyan munkát, ami után elvárható a borravaló? Erre a kérdésre általában az a válasz érkezik, hogy a jattot a pincér a kiszolgálás minősége miatt kapja, és ugyanúgy adunk valamennyi pénzt a fodrásznál is, ha elégedettek vagyunk, sőt év végén a pedagógusokat is megajándékozzuk. Szempontként szokott felmerülni az is, hogy a vendéglátóhelyeken bele van kalkulálva a pincérek alapbérébe, hogy valamennyi pluszpénzt, vagy ha ügyes, akár többet is megkeres a nap végén a jattokból. Ez a megoldás kedvező a munkáltatónak, hiszen az alacsonyabb bejelentett fizetés után kevesebb járulékot fizet, és sokszor jobban motiválja a felszolgálót is a kiszolgálás során. Éppen emiatt sokan vannak, akik úgy vélik, hogy a kiszolgálás minőségétől függ, hogy adnak-e borravalót:
„Az a kiindulás, hogy adok. Aztán van, hogy a pincér mindent megtesz azért, hogy ne adjak. Én meg igyekszem a kedvében járni.”
Olyan helyek is vannak, ahol sokszor a szervizdíj már bele van kalkulálva a számla összegébe. Ilyenkor a pincér nem kapja meg a felszolgálás díját, viszont a vendégtől sem várható el, hogy kétszer fizessen a szolgáltatásért. „Csak akkor adok, ha meg voltam vele elégedve. Ha szervizdíjat számolnak, akkor egyáltalán nem” – osztotta meg véleményét velünk egyik olvasónk, és a legtöbben egyetértettek vele. Úgy tűnik, ez szintén egy olyan kérdés, amivel kapcsolatban sokat adunk mások véleményére. A következő alkalommal kiderül, mennyit nyom a latban, ha a gyerek osztályában már mindenkinek a legújabb szériás telefonja van: megnézzük, mit gondoltnak olvasóink arról, hogy kell-e okostelefon egy alsósnak.
