Ha a vadnyugatra gondolunk, rögtön pisztolyt viselő, kalapos, borostás férfiak jutnak eszünkbe, akik a poros, koszos senkiföldjén egymásra lövöldöznek. Valóban sok ilyen törvényen kívüli rosszfiú élt arrafelé, de volt egy iskolás lány, aki ügyesebb, vérmesebb és kitartóbb volt bármelyik férfinál.
Az 1800-as évek vadnyugati színterein Butch Cassidy és Jesse James igazán méltó párjára akadt a banditák királynőjeként emlegetett Belle Starr személyében. Pedig az asszony sorsa egészen átlagosan és ártatlanul indult: Myra Maybelle Shirley néven született 1848-ban a Missouri állambeli Carthage-ben. A növekvő Egyesült Államok peremvidékének számító területén élt családjával, jól tanult, rendszeresen zongorázott, és elvégezte a Missouri’s Carthage Female Academyt. Ugyanakkor a város vasútvonala miatt rengeteg nyugatra utazó vadásszal, kereskedővel és szerencsevadásszal találkozott. A legnagyobb befolyást rajtuk kívül bátyja, Bud gyakorolta rá, aki lovagolni és célba lőni tanította. Mint kiderült, nem hiába.
Jött a polgárháború
Belle családja a konföderációs államokat támogatta, bátyja, Bud pedig Shirley kapitány néven hamar belevetette magát a csatákba, gerillaharcosként támadva az ellenséget. Húga fegyvert nem foghatott, helyette a híreket gyűjtötte és szállította Budnak és cimboráinak, köztük a hírhedt Jesse James fivérének, Franknek. 1863-ban a 15 éves lány fülébe az a hír jutott el, miszerint néhányan meglepetésszerű támadást akarnak indítani Budék csoportja ellen. Belle ekkor maga utazott a helyszínre figyelmeztetni a férfiakat.
Bosszú mindenáron
1864 fordulópontot jelentett Belle számára: ebben az évben vesztette életét Bud, ugyanekkor a család által üzemeltetett kocsma is leégett, elfüstölve a bevételi forrást, ezzel a tönk szélére sodorva az egész Shirley famíliát. Belle másra sem vágyott, mint hogy megbosszulja bátyja halálát, ám előtte költöznie kellett: a család Texasba tette át székhelyét, miután az északiak győzelmével véget ért a polgárháború.
Belle erre válaszul összeszedte a régi konföderációs bandát, köztük Frank és Jesse Jamest, pisztolyövet tekert a csípője köré, és banditának állt. Összeszűrte a levet Cole Youngerrel, egy másik déli gerillával, de 1866-ban a viszonynak már nyoma sem volt: Belle Jim Reed oldalán telepedett le, sőt még gyerekük is született, a kis Rosie (becenevén Pearl).
Két lövés között egy szülés
Reedet gyilkosságért és egyéb bűncselekményekért üldözni kezdte a rendőrség, így menekülnie kellett, Belle pedig vele tartott. Miközben egyik államból menekültek a másikba, raboltak, fosztogattak, embereket kínoztak és öltek meg, 1871-ben Belle egy kisfiúnak – James Edwinnek, becenevén Eddie-nek – adott életet. A nyugodt gyermekágyi időszakot nagyban akadályozta, hogy addigra Belle-t is körözték.
Reed egészen 1874-ig bujkált, amikor is elfogták és megölték. A gyászoló özvegy lovakat lopott és tovább menekült, kétségbeesésbe taszítva a hatóságokat, melyek sehogy sem tudták elkapni. Belle bárkit elcsábított, kirabolt vagy bántalmazott, ha abból hasznot remélt. Emellett arra is volt ideje, hogy még kétszer férjhez menjen: először tinikori szerelméhez, a szintén banditaként élő Cole Youngerhez (a frigy csupán három hétig tartott), majd 1882-ben a cseroki származású Sam Starrhoz. Két boldog év után a régi rossz szokások újra előjöttek, a házaspár lovakat lopott, majd mindketten börtönbe kerültek.
A lován érte a vég, ahogy egy vadnyugati banditához illik
Nem sokkal szabadulásuk után újra összetrombitálták a régi bandát, lovakat loptak, raboltak, fosztogattak, és talán az idők végezetéig jól érezték volna magukat így, ha Sam Starr meg nem hal egy pisztolypárbajban 1886-ban. Ezután Belle számot vetett a lelkiismeretével, és – magához képest – jó útra tért. Az túlzás, hogy törvénytisztelő állampolgárrá lett volna, de városi polgárnak azért el lehetett adni.
És pont ez okozta a vesztét. Ő és aktuális párja, Jim July elzavart a földjükről egy gyilkossággal vádolt férfit, név szerint Edgar Watsont. Ő lett az, aki 1889-ben az egyedül lovagló Belle Starrt egy bokor takarásából lelőtte. A hírhedt banditanő egyedül halt meg az ösvényen, gyilkosa pedig soha nem lakolt meg tettéért, mert nem lehetett rábizonyítani. Bár Belle talán vissza-visszajárt kísérteni Watsont, aki nem átallott az első sorban ülve gyászolni a temetésén.
Az asszony gyerekei egyébként ugyanott folytatták, ahol a szüleik abbahagyták. Eddie-t elítélték és bebörtönözték lótolvajlásért, Pearl pedig prostituáltnak állt, hogy pénzt gyűjtsön testvére kiszabadítására. 1893-ban sikerült is elérnie, hogy Eddie-t kiengedjék, aki később annak az államnak dolgozott, amelynek a bírósága elítélte, Pearl pedig további éveiben sikeres bordélyházakat üzemeltetett.
