Magas sarkút eredetileg csak férfiak hordhattak

Olvasási idő kb. 3 perc

Képzelj magad elé egy tűsarkú cipőt. A benne lévő láb a legtöbb ember fantáziavilágában ápolt körmű, keskeny női lábfej, ami kecses bokában folytatódik felfelé, és nem egy széles, szőrös, ormótlan férfitappancs. Pedig az összes magas sarkú topánkát a pasiknak tervezték, ők pedig évszázadokon át lelkesen hordták is. Harisnyával.

A magas sarkú, pláne a tűsarkú cipő cseppet sem praktikus viselet. Tény, hogy szépen formálja a lábat, de ezenkívül semmiféle előnye nincs, sőt hosszú távon gerinc- és lábfájdalmakat, torzulásokat okozhat. Ezek után elég meglepő, hogy a magasabb sarokkal rendelkező cipőket eleinte abszolút praktikus okokból hozták létre a 800-as években: a perzsa lovasok a saroknak hála megtámaszthatták a lábukat a kengyelben, és biztosabban ülve-állva célozhattak harc közben. Aztán amerre csak a híres perzsa harcosok megfordultak, ott el is kezdett terjedni az újfajta lábbeli, hiszen melyik férfi ne akart volna olyan maszkulin és erős lenni, mint egy perzsa harcos! Így lett a magas sarok a férfias erő jelképe. 

Az 1500-as évekbeli Európa teljes mértékben élt-halt mindenért, ami perzsa, így miután egy küldöttség tagjain meglátták a topánokat, azonnal másolni kezdték. Senki sem mondta nekik, hogy elkéstek, és a velencei kurtizánok már száz éve magas sarkúban járnak, de talán nem is lett volna lényeges, hiszen az újfajta cipő a férfiak körében hódított. Az arisztokratákat cseppet sem zavarta, hogy a sarok esetükben funkcióját veszti, hiszen menni alig lehetett benne, lovon állva nyilazni pedig eszükbe sem jutott. A nemesek azt élvezték, hogy a magas sarkaknak köszönhetően tekintélyt parancsolóbbnak tűntek: minél magasabb rangú – és alacsonyabb termetű – volt valaki, annál inkább ragaszkodott a magas sarkújához, ráadásul azt is kimutathatta vele, hogy nem kell órákat imbolyognia az utca porában, annyira előkelő, hogy hintón cipelteti magát mindenfelé egy járásra alkalmatlan cipőben.

Sárga selyem topánka Angliából, 1760-1765 között készült Louis-sarokkal, amit XIV. Lajosról neveztek el
Fotó: Wikimedia Commons

Az igazi férfi magas sarkakon imbolyog

Egy szó mint száz, a magas sarkú cipőt egyre több férfi kezdte hordani harisnyával, pláne azok után, hogy XIV. Lajos francia király egyenesen bolondult értük. Alig több mint 160 centis termetét tíz centi magas cipőkkel emelte feljebb, a díszes topánok persze egyedileg készültek csak neki, és csatajelenetekkel tették őket férfiasabbá. Amikor Lajos ezt is megunta, rákattant a méregdrága piros festékkelt kezelt cipőkre: annyira tetszettek neki, hogy csakis ő hordhatta őket, no meg a legközelebbi hívei, mindenki másnak megtiltotta a piros cipők viselését. Valószínűleg innen ered a modern kori rajongás Christian Louboutin piros talpú magas sarkúi iránt.

XIII. Lajos portréja, érdemes jobban szemügyre venni a cipőket!
Fotó: Photo Josse/Leemage / Getty Images Hungary

Amikor az „alantasabb” néposztályok és a nők is elkezdték másolni az új módit, a nemesek még magasabb sarkakat csináltattak cipőiknek, ezzel is jelezve, hogy kitűnnek az egyszerű emberek közül. A női és a férfi cipők között ebben az időben csupán annyi volt a különbség, hogy az erősebb nem selyemharisnyás lábára vastagabb, míg a nőkére (akik ironikus módon azért kezdtek magas sarkút hordani, mert az 1600-as évektől másolni kezdték a férfiak ruházatát) vékonyabb sarkú topán került. Az első ismert nő, akin a botrányos magas sarkú cipőt látta a hüledező tömeg, messze korát megelőzve Medici Katalin volt, aki 1533-as esküvőjén abban mondott igent a francia trónörökösnek.

XIV. Lajos francia király 1701-es portréján egyik híres cipőjében pózol
Fotó: UniversalImagesGroup / Getty Images Hungary

A férfiak levették, a nők felvették

Meglepő, de egészen az 1740-es évekig volt divatos a férfiak és a nők magas sarkú cipője, csak azután ment ki a divatból. Azok a férfiak, akik gyakran lovagolnak, a perzsákhoz hasonlóan kicsit magasabb sarkú csizmát hordanak ma is, de idővel mindenki másnál a kényelem és a praktikum kapott főszerepet. A nők az 1800-as évek közepén tértek vissza a magas sarkú cipők viseléséhez, magukhoz ragadták őket, s azóta ki sem engedték őket a kezükből. Az erotikus felhangot korabeli fényképészeknek köszönhetjük, akik aktfotóiknál használták őket kellékként. Meztelen nők szerepeltek a képeken, akik csupán egy pár magas sarkút viseltek – ismerős?

Az immár végleg nőiesedett cipő idővel még tovább fejlődött, a sarkak egyre magasabbak és keskenyebbek lettek: az 1930-as évektől megjelenik a tőrről elnevezett stiletto, azaz tűsarkú cipő, amiben még nehezebb járni, mint elődeiben. Ennek ellenére ma már minden nő gardróbjában találunk legalább egy pár csinos magas sarkút, ami ugyanúgy a hatalmat jelképezi, mint a középkorban – talán ezért ragaszkodunk hozzá annyira, minden ortopédiai tanács ellenére.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

„Foglalkoztat a kérdés, hogy szükségem van-e egyáltalán a színészetre” – interjú Török-Illyés Orsolyával

Török-Illyés Orsolyát idén két filmben is láthatjuk: a Mambo maternicában egy nem kívánt terhességgel szembenéző negyvenes nőt, a Pipásban a címszereplő Pipás Pistát alakítja. Színházi előadásai – köztük például a Karsai Dániel küzdelmeit bemutató Egy tökéletes nap – fontos társadalmi kérdéseket feszegetnek. A színésznőben mindazonáltal időről időre megfordul a gondolat, hogy valami teljesen más területen próbálja ki magát.

Offline

Ez a festmény lógott Hitler nappalijában

Lucas Cranach egyik 16. századi festménye ma a londoni National Galleryben látható, de egy ritka fotó szerint egykor Adolf Hitler müncheni nappaliját díszítette. A kép múltja máig hiányos.

Testem

Veszélyben az egészséged, ha ilyen hajápolót használsz

Lesújtó képet festett a Magyarországon kapható hajolajakról a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztje. Az eredmény azt mutatta, hogy a legtöbb termék problémás összetevőket, köztük a hormonháztartást potenciálisan károsító sziloxánokat és allergizáló hatású illatanyagokat tartalmaz.

Mindennapi

Így juthatsz féláron magyar eperhez: használd ki, amíg lehet

A magyar termelők 2026 májusában országszerte megnyitják a „Szedd magad” ültetvényeket. Bár a hazai fóliás eper már elérhető a piacokon, a szabadföldi szezon a következő napokban veszi kezdetét. A gazdák szerint az idei az eddigi egyik legnehezebb év, hiszen a szélsőséges időjárás és a technikai kihívások alaposan megtépázták az állományt.

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.

Testem

Nem csak finom: ez az idénygyümölcs az izmok regenerációját is segíti

Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.