Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Jó pálinka lesz belőle például. De vajon készülhet-e belőle más is? És akkor most ehető-e a magja vagy sem? A termőhelyén jártunk utána a válaszoknak.
Nemrég Boldogkőváralján jártunk, Czakó Mónika és Czakó Gábor Bestillo Pálinkaházában, ahol a vidék egyik kedvenc gyümölcsével, a gönci barackkal ismerkedtünk. Bár a gönci pálinkát a tokaji aszúhoz hasonlóan kuriózumnak tartják, mi most nem az italra voltunk kíváncsiak – mert tavaly arról már kifaggattuk őket –, idén sokkal jobban érdekelt minket az a gyümölcs, amelyből készül.
1. Mi számít göncinek?
Ez volt az első kérdés, ami felmerült bennem. Mi az a plusz, amitől egy barack gönci lehet. A tokaji aszúhoz hasonlóan ebben az esetben is a termőtáj határozza meg - ami Szlovákia határától Miskolcig tart -, hogy melyik gyümölcs lehet gönci, és melyik nem. Ezeket a fákat egyik oldalról a Hernád, másik oldalról a Zemplén védi, miközben rengeteg napsütést kapnak. Ennek ellenére a gyümölcs mégsem viseli jól a szállítást, így fontos, hogy minél közelebb dolgozzák fel. A gönci pálinka ezért csak a termőtáj területén készülhet. Ha tehát bele szeretnél harapni egy igazi gönci barackba, kénytelen leszel ellátogatni a környékre.
2. A gönci barack története
A gönci barack karrierjét egy Németh István nevű országgyűlési képviselőnek köszönheti, aki felmérve a természeti viszonyokat kajszifákat telepített Göncruszkán az 1950-es években. Sőt, az exportálás lehetőségében bízva helyieket is arra buzdította, hogy ültessenek otthon barackfát. Olyan rendíthetetlenül hitt a gyümölcsben, hogy leaszfaltoztatta a fákig vezető utat. Nem sokkal később faiskola indult Göncön, ahol olyan barackfajtát kísérleteztek ki, ami a helyi viszonyokra a legjobban reagált.
3. Ne csak a húsát hasznosítsd!
A baracknak nemcsak a húsát, de a magját is számtalan módon felhasználhatod. Készülhet belőle percipán (ami a marcipán barackbélből készült testvére), de a maghéjat sem kell eldobnod. Czakó Gábor elmondta, hogy a kiszárított mag fűtőanyagként is használható, nála például remekül bevált a téli hónapokban.
4. Barackmag - enni vagy nem enni?
Rengeteg mendemonda kering arról, hogy a barackmag okozhat-e ciánmérgezést. A a Webbeteg cikke szerint az helyzet, hogy a barackbél valóban tartalmaz kis mennyiségben ciánt – egészen pontosan laetrilt, ami egy mérgező vegyület, és amiből a gyomorsavval való találkozásakor cián-hidrogén szabadul fel.
Jó tudni, hogy ezt a vegyületet B17 vitaminnak is szokták nevezni, pedig nem vitamin, hanem kémiai szerkezetét tekintve egy amigdalin. Daganatos megbetegedések esetén alternatív terápiaként alkalmazzák, és azok a betegek, akik fogyasztották, általános állapotjavulásról számoltak be. A gyógyhatásait viszont nem támasztják alá megalapozott kutatások, hosszú távú fogyasztása egészségkárosodáshoz is vezethet. Forgalmazását emiatt számos országban be is tiltották.
Czakó Mónika szerint, ahogyan az életben mindennek, a barackmagnak is a mértékletesség a titka, és inkább áldásos hatásaira esküszik.
5. Ha nem a pálinkán keresztül ismerkednél a gönci barackkal
Kedvet kaptál, hogy beleharapj egy barackba vagy megkóstold a belőle készült lekvárt? Látogass el július 6. és 7. között Boldogkőváraljára a Gönci Barack Vigasságra, ahol testközelbe kerülhetsz a gönci barackkal, és nem csak legjobb pálinkákat ízlelheted meg, a helyi gasztronómián keresztül megismerheted a sokoldalú kajszit is.
