A zöldségeknek csak az illata a drága

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Méregdrágák lettek a friss zöldségek, de van megoldás. Íme.

Sokkal drágábban kapható egy rakás zöldség a boltokban, mint egy évvel korábban. A népszerű zöldségek közül a jégsaláta 190 százalékkal, a padlizsán 189 százalékkal, a fürtös paradicsom pedig 103 százalékkal kerül többe, de a karfiol, a brokkoli, a kelkáposzta és a kaliforniai paprika ára is jelentősen emelkedett az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint.

Az ok, hogy a termés nagy része elfagyott Dél-Európában, és feleannyi zöldség érkezik Magyarországra, mint ilyenkor szokott. Ez azért gond, mert a friss zöldségek jelenleg nagyjából 90-95 százalékban importból származnak. Egy darabig nem is várható, hogy normalizálódik a helyzet, a becslések szerint húsvétig maradnak a mostani árak és a mostani kínálat. 

Fotó: Shutterstock

A friss zöldségek tehát jóval drágábbak lettek, azonban van megoldás, mégpedig borzasztó egyszerű. Nem a friss zöldségekre rendszeresített pultban kell keresni a portékát, hanem a boltok fagyasztópultjaiban. Az elmúlt napokban több boltlánc egységeiben és piacon is megnéztük pár népszerűbb zöldséget és gyümölcsöt.

A friss brokkoli kilós ára 800-1000 forint volt, a kelbimbóért közel 1000 forint kértek, a padlizsán darabja 400-600 forintra rúgott, a cukkini kilója pedig 1200-1600 forint között mozgott. Az epret pedig 1400-1600 forintos kilós áron adták, negyedkilós kiszerelésben. A fagyasztott termékek jóval barátságosabbak, a brokkoli kilónként 550-650 forint, a kelbimbó 650-750 forint. A különböző zöldségmixek - amelyekben borsó, karfiol, brokkoli, kukorica is van - 600-700 forintért elhozhatóak. Az eper és egyéb erdei gyümölcsök kilós fagyasztott kiszerelésben alig több mint 1000 forintba kerülnek.

Friss vs. Fagyasztott?

Tehát sok zöldség olcsóbb fagyasztva, mint a frissek. Igaz, az állaguk és az illatuk kétségtelenül nem veszi fel a versenyt a frissekkel. Ami azonban fontosabb, a minőségmegőrzési időn belül tápanyagban lényegében ugyanazt biztosítják. A független élelmiszer-laboratóriumot működtető Wessling Hungary Kft. szakemberei, Szomorné Orosz Lotti, illetve Szigeti Tamás, aki egyben az Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos lap főszerkesztője a Díványnak azt mondták:

“A gyorsfagyasztás során - a termékeket mínusz 20-30 fokon sokkolják, azaz gyorsan lehűtik. A nagysebességű hűtést követően az élelmiszereket mínusz 18 fok alatti hőmérsékleten tartják. Ezt a hőkezelést nevezzük a szaknyelvben mélyhűtésnek. A -18 °C alatti hőmérsékletű hűtőláncot folytonosan tartani kell. Az állandó mélyhűtött állapot fenntartását a hűtőházaknak igazolniuk kell a hatósági ellenőrzések során. A fagyasztás technológiája blokkolja az enzimek működését, nem teszi lehetővé a víz felvételét, és így akadályozza a mikroorganizmusok szaporodását. A táplálkozás-élettani szempontból fontos hatóanyagok nagyobb része tehát megmarad számunkra. A baktériumok az alacsony hőmérsékleten nem pusztulnak el, de szaporodni sem tudnak.”

A wesslinges szakértők szerint a gyorsfagyasztott élelmiszerek érzékszervi tulajdonságai a friss termékekhez képest romolhatnak,. Fagyasztás hatására a kukorica például alig változik. A tápérték- és a rosttartalom várhatóan nem változik, a vitamintartalom csekély mennyiségben csökkenhet. “Téli időszakban tehát a gyorsfagyasztott termékekkel pótolhatóak a friss zöldségek és gyümölcsök” – mondta Szigeti Tamás.

Fotó: Shutterstock

Fagyasztóba a bogyóssal!

Ezzel összhangban nyilatkozott még tavaly novemberben a New York Timesnak egy amerikai kutató, Ali Bouzari. Szerinte sincs lényeges különbség a friss és fagyasztott zöldségek között, amerikai kollégái nyolc termék vitamintartalmát vetették össze, a versenyzők között szerepelt többek között a kukorica, a brokkoli, a répa, a spenót és a borsó.

Bouzari és csapata a friss és a fagyasztott termékek antioxidáns- és az ásványianyag-tartalmat vetették össze, de nem találtak szignifikáns eltérést. Bouzari azt is elmondta, hogy a friss bogyós gyümölcsök – például az áfonya – sok tápanyagot veszítenek, miközben a boltok polcain várják a vásárlókat, ezért érdemes ezeket mielőbb elfogyasztani. Tehát a megvásárolt bogyós gyümölcsöt ne a hűtőben tartsuk, hanem fagyasszuk le, ha nem esszük meg.

A répa, mint paradicsom?

Arra a kérdésünkre, hogy például a paradicsomból vagy a paprikából miért nincs gyorsfagyasztot verzió Szigeti Tamás azt mondta, hogy a gyorsfagyasztás során a jelentős víztartalmú zöldségek sejtszerkezete roncsolódik, ezért kiolvasztáskor az állagukat nem őrzik meg, összeesnek, élvezeti értékük csökken. Elsősorban ezért lehet ritkán mélyhűtött paradicsomot vagy éppen paprikát látni a boltok hűtőpultjaiban.

Ugyanakkor vannak zöldségek, amelyek remekül bírják a hideg hősokkot, ilyen például a borsó. Ha a friss paradicsom méregdrága, gyorsfagyasztott pedig nincs, azért a tápanyagot lehet pótolni. Igaz, nem paradicsommal. “A paradicsomban található likopin nemcsak a zöldség színanyagát adja, hanem fontos vegyület a szervezet számára. Ez pótolható a sárgarépában található karotinnal, amely a likopin izomerje. A répaevés tehát valamennyire kiválthatja a paradicsomfogyasztást” – fogalmazott Szomorné Orosz Lotti. Jó hír, hogy a répa ára az nem szaladt el annyira, mint például a paradicsomé. (Az izomer azonos vegyületet jelent, de más szerkezetet.)

Fotó: Shutterstock

A wesslinges szakértők szerint nem csak a gyorsfagyasztott gyümölcsök és zöldséget jelenthetnek kiutat, hanem a fagyasztva szárított élelmiszerek is. Ezeknél a fagyasztás során kivonják a víztartalmat, a növényi részek pedig vízmentesen ott maradnak. Így készítik a porkávét, illetve a zöldség-fűszer keverékeket. Az ízanyag és a vitamintartalom ebben az esetben is megmarad, de a rostoknak búcsút inthetünk. Összességében bármilyen drágák a friss zöldségek, nem kell elszontyolodni és lemondani róluk, ezzel pedig elvenni magunktól a bennük lévő tápanyagokat, rostokat, vitaminokat stb. Az olcsóbban beszerezhető fagyasztott társaikat kell megkeresni a fagyasztópultban.

Kiszórják a gagyit a fagyasztókból

A gyorsfagyasztott élelmiszerekre készül egy szabályozás, melynek célja, hogy eltűnjenek a rossz minőségű termékek a piacról – írta február elején a Napi.hu. Ezzel folytatódik a gagyi élelmiszerek elleni hadjárat, amelynek eredményeként már megjelent a virsli- és kenyérrendelet, valamint készülőben van egy szabályozás, mely számos süteménynél csinál rendet, emellett a fűszerpaprikáknál is az eddiginél nagyobb szigor jön.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kovács Margit
Kovács Margit
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Magyar grófnő volt a kétes szerelmi ügyeiről híres Savoyai Jenő herceg fő bizalmasa: szép Loriként ismerték

Savoyai Jenő herceg nevét hallva mindenkinek a zseniális, kíméletlen törökverő hadvezér jut eszébe, akinek magánéletét és nők iránti hűvösségét rengeteg pletyka övezte a bécsi udvarban. Volt azonban egy lenyűgöző szépségű és rendkívül éles eszű magyar grófnő, Strattmann Eleonóra – vagyis a „szép Lori” –, aki előtt a merev stratéga minden falat lebontott. Palotája a hadvezér mindennapi menedékévé vált, ahol nemcsak kártyáztak, hanem sorsfordító politikai és hadi döntések is születtek.

Életem

Ezt teszik veled a reelsek és az állandó görgetés

A rövid videók görgetése komoly problémákat is okozhat hosszabb távon. Bár jó érzést ad maga az elfoglaltság, az önértékelésre, a koncentrációra és a kognitív képességekre negatívan hathat. Leszokni azonban nem könnyű róla, hiszen az agy jutalmazórendszerét aktiválja.

Testem

Gyermekvállalás 35 év felett: ennyi sikertelen próbálkozás után javasolt a kivizsgálás

A gyermekvállalás tervezésekor sok pár szembesül azzal, hogy a fogantatás nem történik meg az első néhány hónapban, ami komoly aggodalmakhoz vezethet. Szakértők szerint ez bizonyos ideig teljesen normális, ám a kivizsgálás ideális időpontját döntően a nő életkora határozza meg. Miközben 35 éves kor alatt egy év sikertelenség után érdemes lépni, 35 év felett a petesejtek minőségének romlása miatt már hat hónap után javasolt orvoshoz fordulni. Milyen rejtett betegségek írják felül az időkorlátokat, és miért elengedhetetlen, hogy a férfiak is részt vegyenek a folyamatban?

Szülőség

Felháborító szabályt hozott a fapados légi társaság – vizsgálat indult ellene

A Ryanair azon gyakorlatát vizsgálja a brit versenyhatóság, hogy ha a gyerekek mellé szeretnének ülni a szülők a repülőn, azért helyjegy árat kell fizetni. A légitársaság szerint azonban a szülők egyszerű felnőttként fizetik a különdíjat, miközben díjmenetesen legfeljebb négy gyermek számára foglalhatnak helyet maguk mellett.

Testem

Így rombolja egészségedet a hanyag fogmosás: szívbetegséget is okozhat

Vagyonokat költünk vitaminokra, szuperegészséges ételekre és méregtelenítő kúrákra a hosszú élet reményében, miközben az egyik legnagyobb egészségügyi kockázatot figyelmen kívül hagyjuk . Egyre több tudományos kutatás bizonyítja, hogy a hanyag szájhigiénia és a fogágybetegségek szívbetegséget, cukorbetegséget, sőt Alzheimer-kórt és rákot is okozhatnak.

Offline

Csak a tollát próbálgatta Rubens, mestermű született a firkából

Ritka lap került elő Rubens egyik jegyzetfüzetéből: az egyik oldalán a mester pár zseniális vonással három alakot vázolt föl, a másikon pedig levelet írt patrónusa nevében, hogy érdeklődjön: hogy áll egy festmény készítése. A lap jóval többet árul el a flamand művészről, mint elsőre gondolnánk.

Offline

Kifosztották a magyar vasutat, ez maradt belőle

A magyar vasúti közlekedésnek is megvolt a maga Trianonja, az országhatárok módosítását követően a vasútvonalak kétharmada, a szerelvények háromnegyede elveszett. Pedig a századfordulón még Európa élvonalába tartozott a közlekedés ezen formája.