Megjelent egy angol ingyenes szakácskönyv, a címe: Eat delicious, vagyis nagyjából: Finomakat enni. A koncepció az volt mögötte, hogy fejenként és hetente 18 fontból is össze lehet állítani egy olyan kétszemélyes havi menütervet és bevásárlólistát, amivel nem csak (angol viszonylatban) olcsón lehet enni, hanem ráadásul kiegyensúlyozottan és finomakat is.
Ha két személyre heti 36 fontot számolunk, az persze magyar viszonylatban nem számít NAGYON olcsónak, heti nagyjából 13 ezer forint, négy hétre 52 ezer. Szóval nem a közmunkás fizetésről beszélünk, de végül is két emberre, napi 3 étkezésre ez nem rossz, átlagosan 309 forint/étkezés.
Arra voltam kíváncsi,
- A: milyenek ezek az olcsó konyhára kitalált receptek
- B: és mennyibe kerül ezt megvalósítani nálunk
A: milyenek a receptek?
A rövid válasz az, hogy jók. Nem főztem le mindegyiket, de jó néhány ételt kipróbáltam a szakácskönyvből, és mindegyik tényleg finom volt.
A kicsit hosszabb válasz az, hogy a receptek jók, a heti menük jók, de azért vannak napok, amikor ez egy elég diétás menü lenne, a megadott mennyiségekkel dolgozva akadnak kifejezetten soványka étkezések, néhány mellé oda is van írva, hogy lehet mellé főzni egy rizst, hogy tartalmasabb legyen, ami persze segít, de a költségeket is növeli.
És azt is látni kell, hogy a heti bevásárlólistában nincsen friss gyümölcs, csak úgy evésre szánva, ami pedig sokunknak hozzátartozik a komfortérzethez, sőt, paradicsom-paprika-uborka nyersen se nagyon, van néhány salátaétel, de nem túl sok. Persze lehetne venni pluszban, de az megint csak tovább növelné a költségeket.
Ez például az első heti menü:
| Étkezés | Reggeli | Ebéd | Vacsora |
| Hétfő | Banános amerikai palacsinta vaníliás joghurttal | Serpenyős ázsiai stílusú rizspogácsák | Szerencsés csirkeragu mediterrán zöldségekkel és kuszkusszal |
| Kedd | Fenséges omlett szárított paradicsommal és baconnel | Szerencsés csirkeragu mediterrán zöldségekkel és kuszkusszal - tegnapról | Sammy T mocskos rizse |
| Szerda | Serpenyőben sült cukkini pirítóson | Sammy T rizse - tegnapról | Sárgarépa-édeskrumpli krémleves creme fraiche-sel |
| Csütörtök | Egyszerű bruschetta | Friss frittata baconnel és cukkinivel | Kolbászos babos csirkeragu citromos vajas brokkolival |
| Péntek | Tojásos baconös melegszendvics | Kolbászos csirkeragu - tegnapról | Lencsés baconos egytál sárgarépával |
| Szombat | Fokhagymás vajon sütött gomba pirítóssal | Lencsés egytál - tegnapról | Spagetti spenótos, kolbászos szósszal |
| Vasárnap | Megdöbbentő zakuszka | Spagetti (tegnapról) megsütve sárgarépás cukkinis salátával | A legfinomabb pácolt, grillezett zöldségek rizzsel |
Szóval jó a menü, többnyire elég is, de egy krémleves önmagában azért nem egy olyan őrült nagy vacsora, mi például egymás után ettük egy este a krémlevest és a kolbászos babos csirkeragut, az úgy bőséges volt, de csak a leves kicsit azért sovány. Egyébként mindkét étel nagyon finom volt, a kolbászos-babos csirke meglepő módon leginkább egy nagyon cuccos lecsóra hasonlított a szószt adó paradicsom-paprika miatt.
Megcsináltam a menüből a szerencsés csirkét is, ami egy paradicsomszószban, sok zöldséggel készülő egytálétel, az is finom volt. A citromos-vajas brokkoli nekünk felnőtteknek nagyon tetszett, a gyerekek kicsit kevésbé voltak rá lelkesek. Többféle frittatát is megsütöttünk, azok is nagyon klassz receptek.
Ha tehát valaki beszél angolul, igazán megéri letölteni a szakácskönyvet, mert a receptek jók. Ára nincsen, szabadon letölthető, és ha valaki úgy érzi, adhat érte adományt.
Mire jó ez? Először is: ötletadónak, másodszor is gyakorlásnak. Ötletadónak abban az értelemben, hogy egy ilyen, már összeállított heti menüben biztos nem pont azok a fogások vannak, mint amiket amúgy főzünk, tehát kaphatunk jó ötleteket, recepteket, és kipróbálhatjuk például, hogy jó reggeli-e nekünk egy palacsinta joghurttal, vagy inkább felejtős. És jó gyakorlásnak is, ha néhány hétig egy ilyen meghatározott rendszer szerint főzünk egy vásárlunk, utána a saját heti tervünket is könnyebb lesz összeállítani, mintha csak úgy nekiállnánk a semmiből.
B: Mennyibe kerül mindez nálunk?
Amíg csak egyes ételek árait számolgattam, egész jónak tűnt a helyzet, mint később kiderült azért, mert a csirkehús nálunk sokkal olcsóbb. Később viszont, amikor a heti bevásárlólistát kompletten összeadtam, elképedtem, mennyire drága. Ehhez persze hozzá kell tenni azt is, hogy ez egy alapvetően angol viszonyokra írt havi étkezési terv, ahol nem feltétlenül számít ugyanaz alapvetőnek, mint nálunk.
A szakácskönyv szerint 3 angol bolthálózat árait is ellenőrizték, és minden heti menü mindenhol kijött legfeljebb 38 fontból, de legtöbbször a 36-ból is.
Én először a Tesco aztán az Auchan online rendelési oldalán szedtem össze ezt a bevásárlólistát. A konkrét termékek kiválasztásánál nem csak a fajlagos árat figyeltem, hanem azt is, hogy a nekem kellő mennyiségre vonatkoztatott ár is a legolcsóbb legyen. (Tehát hiába volt fajlagosan a fél kilós csomag paprika a legolcsóbb, nekem 60 deka kellett, tehát jobban jártam egy fajlagosan kicsit drágábbal). A mennyiségeket igyekeztem a legpontosabban tartani, ahol a kiszerelések miatt ez nem volt lehetséges, annyival vettem többet, hogy a legkevesebbet költsek.
Ha ragaszkodtam a megadott alapanyagokhoz, mindkét helyen 18 ezer forint körüli végösszeg jött ki, a megcélzott 13 ezer helyett. Vagyis egy viszonylag olcsón, de jól enni próbáló ember nálunk körülbelül 40 százalékkal többet költ el ugyanazokra, mint Angliában.
A teljes heti bevásárlólistát a megadott angol és a két hálózat magyar áraival ezen a linken megnézhetik. Az angol lista árait nem ellenőriztem végig, de jó pár terméket szúrópróbaszerűen igen, azok stimmeltek.
Mennyivel lehet ez olcsóbb?
Oké, de mi van, ha megpróbáljuk a magyar viszonyokhoz igazítani a listát? Ekkor elkezdtem racionalizálni a listát, és cserélgetni, és a magyar kínálathoz igazítani az alapanyagokat. Amihez nem nyúltam: ahol kifejezetten bio tejet írt, ott bio tejet vettem, és a szabadtartású tojás helyett szintén bio-t a Tescoban és mélyalmost az Auchanban, mert ott az volt a legjobb.
Nem mentem el abba az irányba, hogy cheddar helyett jó lesz az akciós növényi sajt, kolbász helyett meg a legolcsóbb virsli, mert az pont a koncepció lényegét ölte volna meg, hogy próbáljunk meg jól enni.
Az óccsításhoz egyrészt használtam a recepteket, ahol számtalanszor alternatív hozzávalók is meg voltak adva. Így ki tudtam váltani az Auchanban méregdrága cukkini és spenót egy részét például uborkára és gombára. Persze nem az egészet, de valamit lehetett ezen is fogni.
Aztán cserélgettem olyanokat is, mint a chorizo kolbászt parasztkolbászra, az Auchanban csilliárdba kerülő indiai fűszerkeveréket inkább lecseréltem curry-ből és pár más fűszerből (római kömény, fahéj, mustármag, koriander) álló saját keverékre, a Tescoban horrorárú kuszkuszt bulgurra, és így tovább, ezeken is meg lehetett takarítani valamennyit.
A sok-sok ügyeskedés és cserélgetés végén sikerült a heti bevásárlólista árát 16 ezer forint alá nyomni, sőt, az Auchanban majdnem 15.500 alá is.
Az is igaz, hogy ha nem egy boltban próbáltam volna meg összeszedni mindent, akkor még lejjebb tudtam volna menni, hiszen a két nagy árai között is találni itt-ott jelentős különbséget, tehát vehetném éppen mindig az olcsóbb helyen a dolgokat, vagy a német szuperekben egy csomó minden még olcsóbb (egy csomó minden meg nincs).
De az eredeti koncepció sem az volt, hogy rohangáljunk egy fél napot öt boltba, így ezt elengedtem. Tehát maradjunk annál, hogy nagyjából 15,5-16 ezer forint a vége, szemben az angol 13 ezer forinttal.
Áfa, áfa, te tehetsz mindenről!
De mi az oka ennek? Mert lássuk be, elég bosszantó, hogy itthon ilyen drága az olcsó vásárlás is. A megoldásra egyik kolléganőm jött rá, aki kapásból azzal kérdezett vissza, hogy mennyi az élelmiszerek áfája kint? És igen: nulla százalék. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha mi is az angol áfakulccsal vásárolhatnánk, a racionalizált, magyar kínálathoz igazított lista nálunk sem kerülne többe, mint náluk. Ennyit tesz az a plusz 27 százalék.
Tanulság? Van egy személyes tanulsága nekem: a menütervezés jó és hatékony dolog. Amikor több napra előre leírtam, melyik ételt fogom megfőzni, ahhoz pontosan miből mennyi kell, sokkal hatékonyabban vásároltam, mint amikor csak össze vissza veszek dolgokat, hogy ezt is főzök majd, meg azt is főzök majd. Így, a tervezéssel nem rohadtak rám a dolgok, és ritkábban mentem vásárolni.
Az általános tanulság meg az, hogy nálunk még olcsón enni is drága, ha jót szeretnénk. Érdemes végigböngészni az angol árakat is a linkelt táblázatban, helyenként tényleg megdöbbentő, mekkora a különbség, és lélekben visszaszámolni azt a 27 százalék áfát.
