Elképesztő mennyiségű textilszemét keletkezik egy évben. A tetemes felesleg egyik oldala, az a mennyiség, amit maguk a cégek nem tudnak eladni, a másik pedig azoké a ruháké, amiktől a fogyasztók szeretnének szabadulni. Na de mi a gond a használt ruhák köré épült iparággal és az újrahasznosítással?
Mi lesz azokkal a ruhákkal, amiket nem adnak el a cégek?
Többféle opció létezik ebben az esetben. Sok márka outlet-ekbe és olyan diszkont láncokba, mint a TJ Maxx, a Ross vagy Marshalls küldik ezeket a holmikat. Miért is fizetnél teljes árat akár Adidas, Coach, Polo by Ralph Lauren, meg Michael Kors, Tommy Hilfiger vagy Calvin Klein holmikért, ha később 95 %-os engedménnyel megveheted ezekben a boltokban? Viszont mi lesz akkor, ha ők sem adják el? Mások felajánlják jótékony célra ezeket a ruhákat, újrahasznosítják őket, szemétlerakókban végzik vagy megsemmisítik: sok luxusmárkához hasonlóan a botrányokat amúgy is szerető Abercrombie &Fitch nyilatkozta például azt, hogy inkább elégetik a ruháikat, mint sem hogy nem menő embereken, ne talán hajléktalanokon lássák azokat viszont.
Mennyi is az annyi?
Csak a britek több mint egy millió tonna ruhától szabadulnának évente. Évi 44 milliárd fontot költenek öltözködésre a BBC riportja szerint és ezek 30 százalékát nem hordják egy éven belül. Így 140 millió fontnyi ruhadarab kerül a szemétbe évente, a jótékony célra felajánlott ruhák nagy részéből pedig több cég hasznot húz és tovább értékesíti. Az Amerikai Egyesült Államokban létrejött több mint 10 millió tonna textilhulladék szemétlerakókban végzi, ami pedig természetesen rettentő káros a környezetre – ennek fényében a felajánlás nagyszerű ötletnek tűnik.
Mi a gond az újrahasznosítással?
Számos üzlet ajánlja fel, hogy márkától és kondíciótól függetlenül összegyűjtik a behozott ruhákat, amiket utána újrahasznosítanak – a lelkes jótevőt pedig kuponnal, kedvezménnyel ajándékozzák meg jó tettéért cserébe. Egyfelől érthető ez a motiváló, díjazó gesztus, azonban sok ember pedig, ha kupont lát, levásárolja – csak éppen nincs szüksége az újonnan beszerzett ruhadarabra, a kör pedig folytatódik… Az újrahasznosításnak is vannak korlátai, aminek végeredményeként a begyűjtött ruhadarabok jelentős százaléka ígyis-úgyis a szemétben végzi. A pamutot és a lent komposztálják, a kevert vagy más alapanyagok gondot okoznak. A szintetikus szálak teljesen más eljárásokat igényelnek.
A turkálók története
Nagy cégek összegyűjtik a nyugati használt ruhákat és vagy adomány formájában fejlődő, szegényebb országokba mennek vagy újraértékesítik őket – 1980-as évek óta jellemző ez a profitorientált tendencia világszerte. A vásárlók körében nem csupán a költséghatékonyság dominál, hanem a fenntarthatóság és a környezettudatosság is, hisz a még abszolút hordható ruhadarabok így nem a szemétlerakókban végzik, hanem egy boldog, új tulajdonos ruhatárában. Az összegyűjtött ruhák legjobbjai Amerikába, a kevésbé jók Afrikába és Ázsiába vándorolnak. A fő válogató és elosztó központok pedig Hollandia, Dél-Ázsia és Kanada mellett Magyarországon vannak. Az 1990-es évek óta megduplázódott ez az iparág, a volt Keleti Blokk országai óriási felvevőpiacot jelentenek.
Az érem másik oldala
Másfelől: a helyi textilpiacot „nyírja ki” az olcsó, beáramló ruhamennyiség, így például India köszönte, de nem kért többet belőle. Kelet-Afrika is meg szeretné fékezni a használt-ruhákat, Ugandában például a megvásárolt ruhadarabok 81%-a importból származik, aminek árával a helyi kézművesek, kereskedők és iparosok nem tudják felvenni a versenyt.Arról nem is beszélve, hogy fertőtlenítik a használt ruhákat? Nem higiénikus, ha az eljárás kívánnivalót hagy maga után és számos (bőr)betegséget okozhat.
Na de mi a megoldás?
Minél olcsóbban jutunk hozzá ruhadarabokhoz, minél elérhetőbb számunkra a legújabb divat, annál jobban nyitjuk átgondolatlanul a pénztárcánkat – hisz úgy sem nagy összeg az az adott ruha. Így viszont annál több szemét keletkezik. A megoldás az ésszel vásárlás, a tudatosság lenne. Egyik opció sem jó és nincs igazán kézenfekvő, hatékony megoldás arra, ha megválna nem hordott ruháitól, ahogy azt már korábbi cikkünkben olvashatta. Az adományozott ruhák ismét szeméthegyeket alkotnak a célországban, az újrahasznosítás nem teljes körű megoldás, a felhalmozott szeméthegyek pedig még inkább gondot okoznak a világon.
