Pénteki süti: ropogós mákos keksz

Olvasási idő kb. 2 perc

Ropogós, mert tökéletes, levegős tésztája van. Egy fakanállal kikeverhető, és vésztartaléknak is ideális, ha eldugjuk.

Ez a keksz nemcsak a máktól és a szezámmagtól ropogós, hanem azért, mert tökéletes, levegős tésztája van. Emellett igazából még kézi mixer sem szükséges hozzá, akár egy fakanállal kikeverhetjük a tésztát. Nagyon jól variálható alaprecept, csak a citromlevet ne hagyjuk ki belőle, mert az felel a sütiben a sütőporral és a szódabikarbónával együtt az omlós-ropogós állagért.

Fotó: Piszke

Ízesíthető fűszerekkel, gyömbérrel, fahéjjal, szerecsendióval, reszelt narancshéjjal, tehetünk bele apróra vágott szárított gyümölcsöt, forgathatjuk csak mákba, csak cukorba, fekete szezámmagba, ahogy szeszélyünk vagy a kamra tartalma diktálja. Fémdobozban sokáig eláll, klasszikus vésztartalék, vagy teába mártogatós, kávé mellett ropogtatós.

Hozzávalók: (25-30 db kekszhez)

25 dkg liszt
6 gr sütőpor
6 gr szódabikarbóna
1 gr só (kb. egy csapott kávéskanál)
10 dkg puha vaj
15 dkg cukor
1 tojás
2 ek. citromlé
2 citrom reszelt héja
15gr mák
15 gr szezámmag
1 ek. barnacukor

  1. Az első négy hozzávalót jól elkeverjük, félretesszük. Egy kis tálban összekeverjük a szezámmagot, mákot és a barnacukrot.
  2. A vajat és a cukort kézi mixerrel egy perc alatt összekeverjük, belekeverjük ezután a tojást, citromlevet és reszelt citromhéjat is.
  3. A lisztes keveréket hozzáadjuk, simára dolgozzuk.
  4. Kisebb diónyi (max. 2 dkg-os) gombócokat formálunk, és beleforgatjuk a mákos keverékbe, közben már kicsit ellapogatjuk (így könnyebben tapadnak rá a magok), sütőpapírral bélelt tepsire rakjuk, két-három centi távolságban egymástól, és egy pohár aljával jó fél centis korongokká lapítjuk. (Ha vékonyabbak, a sütési idő rövidül, viszont nagyméretű, laposabb kekszeket kapunk, állagra ugyanolyan finom.)
  5. 190 fokra előmelegített sütőben 12-14 percig sütjük, rácson hűtjük.
Fotó: Piszke
 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Lukácsi Ágnes
Lukácsi Ágnes
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: felismered a híres olasz városokat egyetlen képről?

Az olasz csizma legendásan szép és nyüzsgő városai az európai kultúra alapjainak hordozói évezredek óta. Az egyedi építészet, az ókor lenyomata és a vibráló színek felejthetetlenné teszik az itáliai városkákat, legyen szó akár egy tengerparti kisvárosról vagy az olasz fővárosról.

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.