Bár a húsevők közül sokan azt képzelik, hogy mi vegánok afféle egészségdilis lények vagyunk, akik sosem engednek meg maguknak egy kis bűnözést, ki kell ábrándítsak mindenkit: vegánként is kirúghatunk a hámból, ha időnként egy (kókusz)zsírdús, szénhidrátokkal megpakolt kalóriabombára vágyunk. A recept egyébként evolúciós szempontbol Nigella Lawson egyáltalán nem vegán receptjéből fejlődött színes zöldségekkel teli, az eredetinél még mindig sokkal egészségesebb fogássá.
Nálunk télen rendszeres vendég, de mivel abban nem ismerek tréfát, hogy újévkor kolbászt kell enni, főként szilveszterkor pakoljuk meg vele az asztalt a barátaink legnagyobb örömére. Ez az ünnepi fogás az unalmas újévi lencsefőzeléket is izgalmas kulináris kalanddá változtatja: ki ne imádna a sütőben karamellizált mustáros gyömbér-mázas finomságokat ropogós, forró rozskenyérrel tunkolni?
Hozzávalók (4-6 főre)
150 gramm gyömbérlekvár (de narancslekvárral is fergeteges)
150 gramm magos mustár
1 sütőtök, vagy édesburgonya meghámozva, dundi hasábokra vagdosva.
1 nagy szem cékla meghámozva, narancsgerezdekre emlékeztető szelekre vágva
8 gerezd fokhagyma
100 gramm kókuszzsír
2 evőkanál szójaszósz
200 gramm vegán mini kolbász, vagy normál méretű kolbi, kövér karikákra vágva, de ennek hiányában tofuval, vagy hámozott, kövér csíkokra vágott padlizsánnal is működik
Egy vagy két vekni rozskenyér – mérettől függően
Néhány szál friss kakukkfű a szárról lefejtett, apróra vágott levele – de persze fél kiskanál szárított fűszert használni se halálos bűn
1 csipet szárított csili
Kolbászoljunk!
1. Előmelegítem a sütőt 190 fokra, és amíg felforrósodik, összekutyulom a gyömbérlekvárt, a mustárt, belepréselek két fokhagymagerezdet, és rálocsolom a szójaszószt és az kókuszzsírt. (Ha túlságosan megszilárdulna a hidegben, folyékonyra melegítem egy serpenyőben.)
2. A kolbászkákat és zöldségeket a mustáros keverékbe borítom, alaposan meghempergetem őket, hogy mindenyik ragadjon a kulimásztól, majd egy sütőpapírral bélelt tepsibe, vagy sütőtálba pakolom őket, de úgy, hogy kényelmesen megférjenek egymás mellett, majd mellé dobálom a hámozatlan fokhagyma gerezdeket, és őket is megkenem a mázzal, hogy az édes-krémes sült fokhagymácskákat a kenyérre kenve fogyaszthassam, “comme il faut”. Mehetnek a sütőbe 40 percre.
3. Amíg pirulnak, elkészítem a kenyér-lábast: megskalpolom a cipót, kikaparom a belsejét, de azért nem egész a héjig, nehogy a kelleténél jobban megszottyosodjon. A sütőből kivett kolbászokat megszórom friss kakukkfűvel és csilipehellyel, majd megpakolom velük a kenyeremet, és rácsurgatom a fennmaradó szaftot, és visszateszem a skalpot, mint egy fedelet.
4. Közvetlen tálalás előtt három percre becsúsztatom a sütőbe az egész cuccot, úgy ahogy van, majd az asztal közepére helyezem, és egy öblös fakanál segítségével mindenki szervírozgat magának, majd ünnepélyesen cafatokra tépjük az itt-ott roppanós, máshol édesen szaftos cipót.
