Kiderült: nem okoz rákot a melltartó viselése!

Olvasási idő kb. 2 perc

1500 menopauzán átesett nő bevonásával végeztek kutatást. Az sem számít, hány évig és milyet hordunk.

A HuffPoston bukkantunk egy érdekes cikkre, ami végre pontot tesz egy évtizedeken át tartó generált pániksorozat végére. Több mint 1500 menopauzán átesett nőt vizsgáltak, és arra jutottak, hogy azok között, akik melltartót viselnek, nem alakul ki nagyobb valószínűséggel mellrák, mint azoknál, akik nem hordják ezt a ruhadarabot.

Egyes elméletek szerint a szűk – főleg a merevített – melltartók blokkolhatják a nyirokcsomókból kiáramló méreganyagok útját, növelve ezzel a rákkeltő anyagok koncentrációját. Az általános pánikot fokozta egyébként a Dressed To Kill: The Link Between Breast Cancer And Bras (Ölésre öltözve: A kapcsolat a mellrák és a melltartók között) című könyv is, ami ezt a témát járja körbe, riogatva ezzel mind a viselőket, mind a fehérneműgyártó cégeket. Többek között ez is ösztönözte a kutatást, amit a Washingtoni Egyetemen végeztek és egészen pontosan 1513 55-74 év közötti nőt vontak be. Közülük ezernél vagy invazív duktális vagy lobuláris emlőrákot diagnosztizáltak, a többiek viszont egészségesek voltak és kontrollcsoportként működtek.

Fotó: Marianna Massey / Europress / Getty

A négyszemközti interjú során olyan kérdésekre keresték a válaszokat, mint például a kosár mérete, a pánt szélessége, hány éves korban kezdett el melltartót viselni az illető, merevített fazont viselt-e vagy sem és naponta hány órát, illetve hetente hány órát a különböző életszakaszaikban. „Végül semmiféle bizonyíték nem mutatkozott a mellrák kockázata és a melltartó típusa, viselési gyakorisága között” – mondták a kutatók.

„Amiatt gondoltunk arra, hogy ez lehet a mellrák egyik kiváltó oka, mert a fejlett országokban, ahol sokkal gyakoribb ez a betegség, nagyobb arányban viselik a nők ezt a ruhadarabot. Végül kiderült, hogy nem számít, hogy valaki viseli-e vagy sem, hány órát naponta, hogy merevített-e vagy sem, és az sem, hogy hány évesen kezdték el hordani” – mondta LuChen orvostanhallgató, aki a kutatást vezette. „Mivel a pánikkeltő összefüggéssel eddig amúgy sem álltak rendelkezésünkre mai napig biológiai bizonyítékok, a mi eredményeink sem annyira meglepőek” – tette hozzá LuChen.

A kutatás a Cancer, Epidemiology, Biomarkers and Prevention c. kiadványban jelent meg.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

mzd
mzd
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ez a legnagyobb tévhit a kullancsokról: nem csak az erdőben vagy veszélyben

Sokan még mindig megnyugszanak, ha a hétvégi program nem erdei túra, hanem csak egy kerti sütögetés vagy séta egy belvárosi parkban, mondván: „itt úgysem kapunk kullancsot”. Sajnos ez óriási tévedés. A veszélyes vérszívók már rég beköltöztek a városokba, a gondozott pázsitra és a játszóterekre is. Megmutatjuk, miért bukott meg a „fáról ugró kullancsok” mítosza, és hogyan védekezhetsz hatékonyan ellenük a betonrengetegben is.

Testem

Orron át gyógyít az anyatej: forradalmi eljárást alkalmaztak a Semmelweis Egyetemen

Világszenzációnak számító orvosi eljárást vezettek be a Semmelweis Egyetemen: az intenzív osztályon kezelt, súlyos állapotú újszülöttek orrába cseppentett anyatejjel serkentik az agy regenerációját. Ez a forradalmi, teljesen fájdalommentes módszer közvetlen utat nyit a jótékony őssejteknek és növekedési faktoroknak a sérült idegrendszerhez, kikerülve a vér-agy gátat.

Offline

Városi legendát terjesztett a Szomszédok Taki bácsija: sokan ma is elhiszik

Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.

Offline

Villámkvíz: felismered a híres olasz városokat egyetlen képről?

Az olasz csizma legendásan szép és nyüzsgő városai az európai kultúra alapjainak hordozói évezredek óta. Az egyedi építészet, az ókor lenyomata és a vibráló színek felejthetetlenné teszik az itáliai városkákat, legyen szó akár egy tengerparti kisvárosról vagy az olasz fővárosról.