Ropiteszt: támolygás a felfújt ropik között

Hétféle Sticklettiszerű ropit vettünk meg, hogy kiderüljön van-e jó közöttük. Van. És borzalmas is.

Bő egy évvel ezelőtt teszteltük a "hagyományos" ropikat, tudják, azt a régimódi, ropogtatós fajtát. De már akkor több kollega felvetette, hogy mi lesz a másik fajtával, a mázas, levegős ropikkal? A sztiklettikkel? Úgyhogy most azokat vettük meg, hogy kiderüljön, melyik a legfinomabb.

A "felfújt" ropik igencsak megosztóak, van aki szerint olyanok, mint az új idők hipermarketes kiflijei: külsőre ugyan hasonlítanak a valódira, de ha megkóstoljuk, rögtön sírni támad kedvünk. Mások viszont azt állítják, nincs jobb a mázas, levegős ropinál.

Még az ellenzők szerint is van jó ezekben a felfújt ropikban: sokkal kevesebb bennük a kalória, mint az igazán finom klasszikusokban. Nyilván azért ész nélkül ezt sem tömheti magába aki fogyókúrázik, de egy maroknyi simán lecsúszhat, ez a mennyiség körülbelül 130 kilokalória, szóval nem a világ vége, és érzetre is jó soknak tűnik.

Nem lehet sok fajtát kapni belőlük, összesen hét zacskót bontottunk ki. Minimális eltérés volt a termékek között, de persze akad olyan amit soha nem nassolnánk a tévé előtt! Hogy melyik az? Olvasson tovább! 

A ropikat kizárólag íz alapján szemléztük, semmilyen tudományos szempont alapján nem vizsgáltuk. Ha van ötlete, hogy legközelebb mit kóstoljunk, írja meg nekem levélben!

7. helyezett: Pretzel sticks 

Fotó: Ancsin Gábor / Dívány

 A Tescóban vettük ezt a példányt, ha jót akar magának, ön inkább hagyja ott. Borzalmas élményt hagyott mindenkiben. Mondhatnánk, hogy mivel ez a legolcsóbb általunk kóstolt ropi, vegye ezt - de nem mondjuk, mert még arra sem jó, hogy karó legyen a virágföldben.

„Kísértetiesen hasonlít az előzőre (Salty sós pálcika - a szerk.) külsőleg. De kevésbé van megpörkölve, viszont nincs halíze sem.” „Csak azért nem egy pontot kap, mert jól néz ki és jó az állaga is, ízre viszont szörnyű.” „Abszolút olyan, mint az előző (Salty sós pálcika - a szerk.), de ebben már kiérezni, hogy mitől rossz. Lisztes, élesztős mellékíze van, ami egy házi pizzasütésre emlékeztet. Úgy gondoltuk, hogy majd mi csinálunk igazi amerikai pizzahut pizzát, és a végén annyira förtelmes lett a pizzatészta íze, mert nem kelt meg az élesztő vagy ki tudja miért, hogy enni sem lehetett belőle. Na, ez a ropi pont ilyen.”

6. helyezett: Salty sós pálcika 

Fotó: Ancsin Gábor / Dívány

 Szintén egy olcsó, nem finom termék. Hiába próbáltuk megszeretni, nem ment. Többször megkóstoltuk és mindig csak arra jutottunk: NEM! Ez van, veszteni is tudni kell...

„Az átlagnál hosszabb rudak. Bár színre nem sötét, az íze jó pörkölt. Elsőre nagyon finom. Viszont érdekes, hogy van egy kis halas utóíze, ami kicsit visszaveszi az örömöt.” „Borzalmas mellékíze van.” „Ez tök hosszú és vastagabb, mint a többi. De ez sajnos nem előnyére szól, mert annyira rossz, hogy vétek sokat enni belőle. Nagyon csúszik, mellékíze van, gagyi. Jaj!”

5. helyezett: Stickletti

Fotó: Ancsin Gábor / Dívány

 Nagy meglepetés volt, hogy éppen az a ropi nem került fel a dobogóra, amelyikről ez az üreges ropifajta kapta a nevét. Mert hát ugye olyan fogalommá vált már a Stickletti a ropik között, mint a Túró Rudi a túródesszertek között. Szóval elég mulatságos, hogy pont ez a termék végzett az ötödik helyen, és persze ez is a legdrágább az összes közül. Mostantól ne ész nélkül pakolja kosarába a ropit! Mi szóltunk.

„Picikét fojtós, fogbaragadós. De ez sem nagyon kellemetlen, úgy tűnik, ropiból nincs igazán rossz.” „Ragadós a külseje, de legalább nem túl sós.” „Tömörebb az átlagosnál és nem ad semmilyen érzést, se pozitívat, sem negatívot. Olyan tök semmilyen, de inkább nem jó.”

4. helyezett: Croco sticks 

Fotó: Ancsin Gábor / Dívány

Megoszlottak a vélemények a crocónál, a többségnek ízlett. Bírták, hogy omlós, nem sós és, hogy FELFÚJT!!!

„Tök jó felfújt ropi. Se nem túl égett, nem is túl sós.” „Nagyon jó omlós, ízlik.” „Nagyon csúszik, nagyon lukacsos, alig van rajta só. Nem bírom ezt az üreges ropit, de ez még a rosszabbnál is rosszabb élményt adta.” 

3. helyezett: Sunsnacks Sticks

Fotó: Ancsin Gábor / Dívány

Meg is érkeztünk a bronzérmeshez, az Aldi saját márkása a második legolcsóbb ropi a teszten. Jó sok pozitív tulajdonsága van: nem csúszik (juhúú), sült, tömörebb, mint a többi, karakteres ízű, nincs túl sózva. Ez utóbbi miatt gyerekeknek is simán adhatja, zsúrokra/filmezéshez ideális ropogtatnivaló.

„Keményebbre sült, kicsit kesernyés, elég karakteres íze van, ami nekem bejön. Szeretem, hogy ez sem túl sós.” „Ízre tök olyan mint az első (Croco sticks - a szerk.), de nem omlós.” „Nem csúszik ami nagyon pozitív, és akad rajta só is itt-ott. Jó barna, nagyon ropog, kicsit tömörebb az átlagnál, nem ad felfújt érzetet. Ha több lenne rajta a só, talán ez lehetne a tökéletes ebben a kategóriában.”

2. helyezett: Tesco, salted sticks

Fotó: Ancsin Gábor / Dívány

Személyes kedvencem második lett, csak az a szomorú benne, hogy a Stickletti után ez a legdrágább. Amiért bírtam, hogy nagyon sós, nem olyan kis vékonyka, és jó az íze. A sósságát leszámítva, mindenki osztotta ezt a véleményt.

„Jó ropogós, viszont nagyon erősen sós, nekem már túl sok.” „Attól függetlenül, hogy elég halovány a színe, az íze mindent visz! Nagyon sok só van rajta, jól ropog, vastagabb mint az átlag és nem csúszós. Számomra ez a nyerő!”

Első helyezett: Crusti Croc

Fotó: Ancsin Gábor / Dívány

Tádám, ismét a Lidl terméke nyert! Az ára alsó-középkategóriás, az olcsók között drága, de a drágákhoz képest kifejezetten kedvező.

„Határozott nagy sódarabok, nekem kicsit túlságosan is sok a jóból. Amúgy nincs vele gond.” „Kicsit égettes mellékíze van.” „Eddig ez a legfinomabb (ez volt a hármas versenyző - a szerk.), pont elég rajta a só, jól ropog és megfelelően sötét is. Mondjuk kicsit átverős rajta a só, mert úgy néz ki mintha jó sok lenne rajta, közben meg alig. Szemfényvesztő ropi, de finom.”