Phillip Lim öt év után bólintott rá a Target ajánlatára. A darabok hordhatóak és megfizethetőek, sajnos Magyarországon nem vehetjük meg őket.
Általában nem esünk hasra az amúgy is drága tervezői kollaborációktól, ám Phillip Lim és a Target közös kollekciójáról nem lehet sok rosszat elmondani. A testreszabott árakkal piacra kerülő, száz darabból álló gyűjtemény a Vogue szeptemberi kiadásában debütált a napokban, a lap 15 oldalon keresztül mutatja be a 19.99 és 299.99 dollár, azaz 4500 és 67320 forint között mozgó darabokat és kiegészítőket.
A magazinban látható hirdetés reggeltől-estig, 08.45-től kezdve 21.45-ig mutatja be a ruhák viselőinek egy napját, érzékeltetve ezzel, hogy egy hordható, a nap minden szakaszába jól beilleszthető kollekcióról van szó. A többnyire semleges színpalettán mozgó darabok között találni néhány merész grafikai nyomatot és mintát, virágos-, terep- és leopárd-printeket is, de a kollekció női és férfi vonalát végigkíséri a kék szín, mint fő árnyalat.
A onesie vonalat egy pop-art stílust követő „Boom” feliratú pulóverrel képzelték el, mely klasszikusan vörös, sárga és kék színeket kapott a tervezőtől, és megfizethető áron, 45 dollárért, 10100 forintért lesz kapható szeptember 15-től a Target üzletekben, Amerikában. A cég az Egyesült Államokon kívülre nem szállít, szóval mi maximum egy kedves rokonon, vagy az eBayen keresztül juthatunk majd hozzá a jól sikerült darabokhoz.
A 3.1 Phillip Lim for Target névre keresztelt együttműködés a fashionista.com szerkesztőinek sem okozott csalódást, akik a kollaboráció májusi bejelentése óta izgatottan várták az eredményt. A közös munkáról megkérdezték a designert, Phillip Limet is:
Mi volt a kiindulópontja a kollekciónak?
Nem akartam a koktélruhák felől közelíteni a kollekciót. Szemügyre vettem, hogy mi az, amit én csinálok és mit lehetne ebből kihozni, majd összepárosítottam a kettőt. Leginkább a modern ember igényeire összpontosítottam, aki állandóan megy, mindig mozgásban van. Egyfajta praktikus módon közeledtem a kollekcióhoz.
Mi a kedvenc ruhadarabod?
Valójában soha nem volt kedvenc ruhadarabom. Ötödik osztályos koromban romantikus típus voltam, kinyúlt pulóverben és velúrcsizmában görnyedtem a pad felett. A nyolcvanas években szívesen hordtam fehér buggyos nadrágot.
Mit mondanál, mi jelentette a legnagyobb kihívást a kollekció tervezésénél?
Azt hiszem, hogy a legnehezebb feladat az volt, hogy egy egységes kollekciót készítsek, ami beépíthető a mindennapi életbe és nem vész el aközött, hogy az emberek mire vágynak, milyük van és mit viselnek. Úgy gondolom, hogy a legegyszerűbb dolgok a legnehezebbek is egyben. Végeredményben ezek a darabok egymással jól kombinálhatóak lettek.
Van kedvenc darabod a gyűjteményből?
Azt hiszem, hogy a fehérneműk, a férfi póló, alsónadrág és zokni megtervezése volt a legnagyobb élmény számomra. Lehet, hogy ezek állnak a kollekcióban a leghátul, de ezek az első dolgok, amiket az emberek reggel felvesznek. A nőknek készítettünk semleges és alkalmi fehérneműket. Dekoratívak lettek és használhatóak.
Csinálnál valaha állandó diffúziós vagy olcsóbb vonalat?
Soha nem mondd, hogy soha, de én mégis úgy mondanám, hogy most még nem. Nekem még ez a kollaboráció is olyan, hogy a mai napig nem tudom mi volt vele a cél. Ezért is vártam ezzel ilyen sokáig, a márka öt évig udvarolt nekem, mire rábólintottam. Nem álltunk még készen erre és nem igazán gondolkodunk most sem egy olcsóbb vonalban.
