A kozmetikai iparban mindig is megszokott volt, hogy extrém helyekről szerzik be a különféle termékek alapanyagát. Az egyik legismertebb különleges alapanyag a pézsma, ami néhány emlősállat, például a cibetmacska bűzmirigye által kiválasztott anyag illatát jelenti, és egy időben előszeretettel használta a parfümipar. A pézsmájáért tartott állatok bűzmirigyét rendszeresen kinyomják, hogy begyűjtsék az anyagot. Ha a parfümjén az összetevők között cibeton vagy muszk (musk) feliratot lát, akkor ön is bűzmirigytől illatozik.
A másik ilyen az ámbra, ami az ámbrás cetek bélrendszerében keletkező anyag. Eredetileg az a funkciója, hogy megvédje az állat bél-, gyomorfalát attól, hogy felsértsék a lenyelt hegyes tárgyak, mint például a tintahalak hegyes, csőrös része.
Alapvetően elég puha, zsíros, büdös massza, de ha kikerül az állatból és kiszárad, akkor meglepően kellemes illata lesz. Olyannyira, hogy évszázadokon keresztül használták különféle kozmetikai termékek stabilizálására, de előfordul a gyógyszergyártásban is, illetve borok és ételek ízfokozójaként.
Az ámbrát kétféleképpen lehet kinyerni az állatokból. Az ámbrás cet megölésével és felboncolásával, vagy a tengervíz felszínén úszó kihányt ábra begyűjtésével. Az elmúlt években a legtöbb országban betiltották a természetes ámbra beszerzését, így a legtöbb cég már szintetikus ámbrával dolgozik, de a bálnahányás mindig is meghatározó alapanyaga marad a kozmetikai iparnak.
Szaporodás
Talán a legfurcsább alapanyag a csecsemőfitymából kinyert kollagén, amit több bőrfeszesítő, ránctalanító szernél is felhasználnak. Arról persze nem esik szó, hogy a kozmetikai cégek milyen körülmények között szerzik meg az anyagot, mindenesetre a csecsemőfitymából nagyon jól használható kollagént és rostképző elemeket lehet kinyerni, amikből ön is kapott már, ha Cosmoplast vagy Cosmoderm típusú, emberi kollagént alkalmazó kollagéninjekciót kapott, írják a Bellasugaron.
Az újszülötteknél és a születésnél maradva meg kell említenünk, hogy a kozmetika a méhlepényt is felhasználja. Persze nem emberit, hanem birkák méhlepényét. Különleges samponok hajerősítő anyagaként szokták felhasználni a méhlepényt, a Husk nevű cégnek például külön termékcsoportja van a méhlepény felhasználásával készült samponokból.
Ha már ilyen jól belejöttünk a születés csodájának szépészeti felhasználásába, akkor ne menjünk el a szintén a hajápolásban használt bikasperma mellett sem. A spermát egyébként fényesítőként használják.
Érintőlegesen, de a fenti körhöz tartozik a kaviár is, ami ugye a halak és néhány más tengeri állat petéiből, vagyis ikrából készül. Alapvetően az ebédlőasztalon lehet vele találkozni, és persze a szépségiparban. A kaviár egyfajta luxus arcpakolás, de a hajnak is nagyon jót tesz állítólag. Catherine Zeta-Jones haja például ettől az anyagtól olyan, amilyen.
Arról sajnos sehol sem írnak, hogy az ember akkor is szép lesz-e, ha házi körülmények között ken magára egy kis birkaméhlepényt, bikaspermát és halikrát.
Eltiport bogarak és mérgek
Viszonylag kényelmesen beszerezhető különleges alapanyag a csiganyálka, valószínűleg ezért is döntött úgy egy chile-i cég, hogy a fényes anyagból próbál meggazdagodni. Azt mondják, a csigák fényes nyálkája nagyon jót tesz a bőrnek: selymesebb lesz tőle, elősegíti a sérült szövetek regenerálódását. Szintén nem írják, hogy feltétlenül szükséges-e a cég termékeit megvásárolni a megfelelő hatás eléréséhez, vagy elég néhány csigát legeltetni magunkon.
A kozmetikai ipar nagy áldozatai között vannak a bíbortetvek, amelyek egészen addig, amíg az emberiségnek nem volt komoly igénye arra, hogy kirúzsozza a száját, békésen éldegéltek a mexikói fügekaktuszokon. Noha már az aztékok felfedezték, hogy a kis tetveket szétnyomva szépen be tudják magukat színezni, az igazi pusztítás akkor következett be, amikor Európa felfedezte magának a kokcsinellának is hívott bíbortetveket. A XVI. században 160 tonna kárminvörös festék érkezett Spanyolországba. A festék úgy készül, hogy a porrá tört bogarakat megfőzik, eljárástól függően ammóniával vagy ólom-acetáttal vegyítik az oldatot, amihez utána timsót vagy étert adnak, hogy kicsapódjon a jellegzetes vörös szín. A kozmetikumok mellett az élelmiszeriparban használják, ha természetes alapanyagú festék kell például cukorkákhoz, süteményekhez.
Talán a legdurvább anyag, amit felhasználnak a botulizmus nevű bénulásos betegséget okozó baktérium mérge. A baktériumban található idegméreg a legmérgezőbb ismert toxin, mérgezés esetén nagyon könnyen végzetes lehet. A toxin blokkolja az idegrendszert, a légzési- és mozgatóizmokat. Mint a legtöbb mérgezés, ez is antiszériummal kezelhető, a betegséget nem a baktérium, hanem kifejezetten a toxin okozza, ezért nem is próbálnak antibiotikummal védekezni a baktérium ellen. A toxin a baktérium nélkül is nagyon veszélyes, ha például baktériummentes, de szennyezett élelmiszert fogyasztunk. Az egyik leggyakrabban használt kozmetikai beavatkozáskor, a botoxkezeléskor ezt a mérget fecskendezik az arcbőrbe, hogy blokkolja az izmokat, ezzel kisimítva a ráncokat.
Amennyiben önnek túl durva, hogy a világ legmérgezőbb mérgét spricceltesse magában egy pár perces beavatkozás alatt csak azért, hogy pár hónapig kevésbé legyen ráncos, akkor sem kell aggódnia, a szépségipar önre is gondolt. A viperaméreg szintén iszonyú erős idegméreg, és a bőrbe fecskendezve hasonló eredményeket lehet vele elérni, mint a botoxszal. Állítólag Gwyneth Paltrow nagy rajongója a még nem túl elterjed eljárásnak. A kígyóméreg egyébként annyira jó, hogy már mesterséges kígyómérget is gyártanak. Azok a ránctalanító termékek, amelyekben a syn-ake nevű anyag van, mind olyan termékek, amelyek szintén az idegmérgek izomblokkoló hatását használják fel, csak kígyó nélkül. A szépségipar előtt a kígyómérget a gyógyászat fedezte fel magának, számtalan izomhúzódást, gyulladást csillapító krémben találhatunk az alapanyagok között kígyómérget.
Ha nagyon bizarrnak tűnt ez a lista, akkor jobb ha belenyugszik, a szépségipar már csak ilyen dolog: a legmeglepőbb helyekről érkeznek az alapanyagok. Kezdve a norvég kézkrémek állítólagos fókazsírtartalmától, egészen az Európában viszonylag elfogadott hajra kent sörig vagy tyúktojásig.
