Nem nagyon szeretem az édeset, de az eper más. Az eper szép és jó salátába is.
Nem vagyok nagy édességfogyasztó. Gyümölcsöt is csak a muszáj miatt eszem, nem kívánom. Nincs benne zsír, az lehet az oka. Az eper viszont olyan szép gyümölcs, mindig veszek szezonban, aztán állok a konyhában mint hülye, ez most ez itt minek? Mi legyen vele?
És ez így megy minden tavasszal. Hetente egy kiló eper haza, fogcsikorgatás, reggeli joghurtba turmixolás és kész. Idén máshogy akartam csinálni, az eper többet érdemel.
Első ötletem a forgassuk sósba volt, be is jött salátába. Férjem fintorgott, felhozta a nagyon hülye spárgás csokitortámat, de ez annál sikeresebb lett. Sokkal. Egy negyed jégsalátát összetéptem, elkevertem négy összevágott eperrel, egy kevés mentával, olívaolajos-málnaecetes öntettel ízesítettem. Lazac mellé megettük, használható módszer, de még mindig volt majdnem egy kiló eper a hűtőben.
Ezer éve ettem epres tiramisut. Az alap tiramisu a kedvenc édességem. Mert nem olyan eszetlenül édes és tényleg, van benne zsír is dögivel. A tiramisut már megírtam, itt. A feladat pofonegyszerű, a piskóta helyére szépen felszeletelt eper rétegződik. Hallottam játékos változatokról is, bazsalikommal, limoncellóval megküldve. Praktikusabb a tésztás megoldásnál, ezt nem kell annyit pihentetni, a gyümölcs úgysem szívja meg magát. Nagyon szép, szexi étel, randizós desszertnek tökéletes, nézzék csak.
Ó és egy nagymama-féle finomság. Ezt mindenki ismeri, ezer néven fut, ázott piskóta, lucskos piskóta, sőt nyenyenyunya. Eperből a legjobb. Sütök egy piskótalapot, felkockázom. Főzök egy rendes vaniliapudingot, a piskótákkal és a felvágott eprekkel lerakom egy üvegtálba és berakom egy éjszakára a hűtőbe. Ér rummal locsolni. Nagymamám télen megybefőttel, rummal készítette, abból az igazi, nem is eperrel. Mindennél jobban szerettem.
Ki mit süt-főz az eperből?
