Az országban dúló súlyos aszály a talaj felső rétegének kiszáradását okozza. Mostanra azonban már a mélyebb rétegekben is jelentkezik a probléma, olyan mértékben, amire jellemzően csak augusztus végén szokott sor kerülni. Ez pedig jelentősen befolyásolja egyes növények, köztük a kukorica fejlődését.
Rendkívül nehéz helyzetbe került a magyar mezőgazdaság az idei nyáron. A hónapok óta tartó szárazságot a múlt heti rekordhőség tovább súlyosbította, a talajból pedig olyan mértékben fogyott el a nedvesség, amire általában nyár végén van csak példa. A mostani időjárás különösen nagy veszélyt jelent a kukoricára, amelynek több térségben már rosszabb az állapota, mint a 2022-es súlyos aszály idején.
Elfogyott a nedvesség a talajból
A következő napokban és hetekben sem várható jelentős csapadék, azaz a helyzet nem fog változni. Bár egy-egy helyen kialakulhatnak záporok és zivatarok, ezek csak lokálisan hozhatnak enyhülést.

Az idei év egyik legnagyobb problémája az, hogy túl kevés csapadék érkezett a növények számára legfontosabb időszakokban. Az ország középső részén az elmúlt egy hónapban több helyen mindössze 15 milliméternyi eső hullott - írja elemzésében a HungaroMet.

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Voltak olyan térségek, ahol több eső érkezett – például a Dunántúl nyugati részén, illetve az ország északkeleti és keleti részein –, de hazánk nagy része továbbra is komoly vízhiánnyal küzd. Az elmúlt három hónapban a megszokottnál akár több mint 100 milliméterrel kevesebb csapadék hullott egyes területeken.
Egyre súlyosabb az aszály
A földben lévő nedvesség mennyisége annyira lecsökkent, hogy a növények már nehezen jutnak hozzá a fejlődésükhöz szükséges vízhez. A kisebb esők ugyan néhány napra javíthatnak a helyzeten, de a talaj mélyebb rétegein ez nem segít. Ilyen állapot általában csak augusztus második felében alakul ki, amikor a nyári hónapok alatt a növények már nagy mennyiségű vizet felhasználtak.
![]()
A földek már mostanra úgy kiszáradtak, mint máskor nyár végére.
A szárazság mellett a múlt heti rendkívüli meleg is komoly károkat okozott. Kedden megdőlt a magyarországi rekord: Szécsényben 42 Celsius-fokot mértek, amely a hazai mérések kezdete óta a legmagasabb érték. A több napon át tartó forróság nem segített a talaj kiszáradásán, a növények fejlődése is lelassult.
A kukorica már tavasszal nehéz helyzetbe került
Az, hogy jó eséllyel a kukorica számára az idei év rendkívül kedvezőtlen lesz, nem csak a nyári melegnek köszönhető, a vízhiány már tavasszal megmutatkozott. Áprilisban kevés eső esett, ezért a talaj felső rétege gyorsan kiszáradt. Emiatt több helyen nehezen indult a kukorica fejlődése, aminek az időnként jelentkező éjszakai fagyok sem tettek jót.
Májusban átmenetileg javult a helyzet, amikor több eső érkezett, de a kedvezőbb időszak nem tartott sokáig: júniusban ismét egyre több helyen vált súlyossá a vízhiány.
A kukorica már láthatóan szenved a szárazságtól
A kukoricatáblákon egyre több helyen mutatkoznak meg a vízhiány jelei. A növény levelei összesodródnak, így próbálja csökkenteni a párologtatást és megőrizni a nedvességet. Ez azonban azt is jelzi, hogy a kukorica már komoly stressz alatt van. A műholdas mérések szerint az öntözés nélkül termesztett kukorica állapota több térségben még a 2022-es, rendkívül aszályos évnél is rosszabb.
Nem mindenhol egyforma a helyzet. A Dunántúl déli részén több helyen jobb állapotban vannak a növények, az ország nagy részén azonban a hosszú ideje tartó szárazság komoly károkat okozott.
A kukorica szereti a meleget, vagyis a magas hőmérséklettel alapvetően nem lett volna gond, azok nem okoztak volna ilyen mértékű károkat. Ám a növény megfelelő fejlődéséhez egy hónap alatt nagyjából 100 mm csapadékra lenne szükség – ennek az esélye azonban roppant csekély.
Kapcsolódó: az aszály hatásai nem csak a mezőgazdaságban mutatkoznak meg. A folyók, így a Duna vízszintje is alacsony, aminek szintén komoly következményei lehetnek.
























