Az ELTE biológusa megdöbbenve tapasztalta, hogy már most milyen szárazság tombol a Tiszántúlon. Szerinte már nem csak a növénytermesztés van veszélyben.
Katasztrófa előtti állapotnak nevezte Jakab Gusztáv biológus, ökológus, természetfotós, amit a csapadékhiány miatt a Békés vármegyei Vésztő melletti Mágor-pusztán tapasztalt.
A szárazság jelei már most látványosak
„Habár kizöldült a határ, komolyak a figyelmeztető jelek. A halmozódó vízhiány és a hosszú, csapadékhiányos tavasz következtében a szárazság jelei már most látványosak” – írta az ELTE oktatója a Facebook-bejegyzésében, amelyet a Sokszínű Vidék vett észre.
A szakember szerint a természetes élőhelyek állapota egyértelműen jelzi a fenyegetés mértékét. Mint fogalmazott:
„a helyzet rosszabb, mint 2022-ben.”
Az ökológus úgy látja, hogy a Tiszántúlon alig lesz kaszálható gyepszéna, a legelő állatok hamar kopárrá fogják rágni a gyepeket.
A szakember a tapasztalatai alapján azt írta, hogy már nemcsak a növénytermesztés fenntarthatósága – például a kukorica sorsa – kérdéses számára, de a hagyományos legeltető állattartásé is.
Jakab Gusztáv fotóin az is látszik, hogy a vakszikes legelők már most kopárak, mindenütt hamar elvirágzik és törpe a kamilla, a 10 éve még nyár közepéig kötelező pusztai viseletnek számító gumicsizmára pedig nincs már szükség.
Magyarországot sokáig agrárországként emlegették, ma mégis ott tartunk, hogy több alapvető élelmiszerből sem tudjuk teljesen fedezni a hazai igényeket. A szakértői értékelés szerint a hibás vízgazdálkodás és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás hiánya egyszerre gyengíti a hazai agráriumot.
