A klímaváltozás hatására félő, hogy eltűnik a finom, zsenge borsó a magyar földekről. Az agrárgazdasági szakemberek szerint a termesztése aggasztó képet mutat, és a jövőben a lóbab lehet az alternatívája.
A borsó eltűnésének elsődleges okai közé a megváltozott időjárási viszonyok tartoznak. Az egyre korábban sújtó aszály is drasztikusan csökkenti a hozamát. A hagyományos borsótermesztés már egyre kevésbé lehetséges, mert ha kritikusan száraz a levegő és alacsony a páratartalom, a borsó virága elszárad és nem fejlődik ki a borsószem – fogalmaz a Magyar Mezőgazdaság.
A magyar gazdák nem mondtak le borsó termesztéséről
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet három éve indított egy kutatást, amelyben tizenegy kertészet vesz részt. Azzal kísérleteznek, hogy a borsó a júniusi hőség előtt lezárja a fejlődését. Így elkerüli a kánikulát, és a februári vetésből már áprilisban szedhető a jó minőségű termés. Egyes babfajták, a csicseriborsó, a lencse és a földimogyoró termesztését is vizsgálják.

A lóbab válthatja ki a borsót hazánkban
Az ínycsiklandó zöldségleves vagy a klasszikus borsófőzelék elkészítéséhez lehet, hogy egyre gyakrabban import borsót kell használnunk. Ezzel együtt arra is gondolnunk kell, hogy mi válthatja ki a hazai borsót, amire a lóbab lehet a válasz.
Az agrárszektor szerint a lóbabot érdemes lenne beilleszteni a magyar konyhába. A tisztítása és a feldolgozása a gazdák szerint ugyan munkaigényes, de érdemes vele foglalkozni, mert nagyon jól termeszthető Magyarországon.

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A lóbab – más néven disznóbab – kelő növénye egészen mínusz 5 fokig tűri a hideget, és ha februárban vetik, akkor már júniusban terem – írja a Magyar Biokultúra Szövetség. Napjainkban is vetik többek között azokon az alpesi területeken, ahol más hüvelyesek a hideg miatt nem termeszthetőek.
![]()
A lóbab már a középkorban is elterjedt volt Európában. Magját az időszámításunk előtti leletekben is megtalálták a Földközi-tenger vidékén.
A lóbab tápérték szempontjából igazi szuperélelmiszer, hiszen tele van növényi fehérjével, vitaminnal és összetett szénhidrátokban, ezért nagyon laktató. Az emberi szervezet számára nehezen emészthető szénhidrátok találhatóak benne, ezért kellemetlen bélrendszeri tüneteket okozhat. A hosszabb főzési idő ugyanakkor segíthet lebontani a puffadást okozó összetevőket.
A lóbab belső része könnyen emészthető, és egyáltalán nem bántja a gyomrot. A puffadás elkerülése érdekében áztassuk akár 24 órán át hideg vízben vagy 2-3 percre dobjuk forró, aztán hideg vízbe, mert így a szemek külső, vastag, héja könnyen lehúzható.
Régen a mángold is a magyarok kedvence volt. Érdemes ma is beilleszteni az étrendbe.
























