Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A házassággal és a bejegyzett élettársi viszonnyal ellentétben a szimpla együttélés nem jogosít fel öröklésre.
A sonline.hu ügyvédet kérdezett az élettársak öröklésével kapcsolatban. Mint kiderült, ha nincs hivatalossá téve az együttélés ténye, a túlélő fél nem örököl, legfeljebb együttszerzési igényt érvényesíthet.
Amint arra a vármegyei hírportál kérdésére Fóris Kálmán ügyvéd felhívta a figyelmet, míg a házasság esetén a vagyonmegosztás általában fele-fele arányban történik, az élettársaknál ez nem automatikus.
Ebben az esetben örököl az élettárs
Úgy véli, még mindig közkeletű tévhit az, hogy az együtt éléssel automatikusan a szerzett vagyon is feleződik abban az esetben, ha szétköltöznek, vagy az egyik fél elhunyt.
„Ha a kapcsolat véget ér, a bíróság a szerzési arányokat vizsgálja. Ez azt jelenti, hogy aki többet tett a közösbe, annak nagyobb szelet járhat a tortából" − magyarázta, kiemelve, hogy a Polgári Törvénykönyv szerint a sima élettárs
nem olyan hozzátartozó, aki örökölhetne az elhunyt után,
erre csak a házasság vagy a bejegyzett élettársi viszony jogosítja fel. Ha nincs jogilag rendezett viszony az együtt élők között, az akár drámai helyzeteket is szülhet.Ha például a közösen lakott lakás az elhunyt nevén volt, de évekig közösen fizették a hiteleket, az is előfordulhat, hogy a túlélő társ az utcára kerül, ha az elhunytnak vannak
gyermekei vagy más törvényes örökösei.
Ebben az esetben a túlélő félnek pereskednie kell a szakember szerint, ráadásul nem öröklési, hanem együttszerzési igényt érvényesíthet a per során, ha bizonyítani tudja, hogy a lakás egy részevalójában az övé, mert ő is hozzátette a pénzét.
A szerződés nem a bizalmatlanságról szól
Fóris Kálmán szerint az együttélés kezdetén megkötött szerződések biztonságot adhatnak hosszú távon is a pár mindkét tagja számára, nemcsak a jövőbeli viták előzhetőek meg vele, de a tisztázatlan helyzetek is a későbbiekben.
