Hiába elegendő a hazai erdők faállománya, a tűzifával fűtő családok az elmúlt években soha nem látott áremelkedéssel szembesültek. A 2010-es évek elejéhez képest mára akár háromszoros árat is fizethetnek ugyanazért a mennyiségért.
Az áremelkedés hátterét az agrarszektor.hu elemezte.
A kínálati stabilitás ellenére a tűzifa ára meredeken emelkedett
A tűzifa továbbra is meghatározó eleme a magyar háztartások energiafelhasználásának, különösen a vidéki térségekben. A szakmai álláspont szerint ellátási gondok hosszú távon nem fenyegetnek. Magyarország erdőterülete folyamatosan bővül. Jelenleg az ország területének több mint 24 százalékát borítja erdő, és a cél az, hogy ez az arány 2030-ra elérje a 27 százalékot.
Az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára korábban elmondta, hogy a hazai erdők évente mintegy 13 millió köbméter fa növedéket termelnek, miközben a kitermelés ennek csak körülbelül a felét éri el. Ez azt jelenti, hogy a fakitermelés fenntartható keretek között zajlik,
az erdők megújulása biztosított.
Továbbra is sokan fűtenek fával
A tűzifa a lakossági energiafelhasználás közel 30 százalékát adja, így a drágulás közvetlenül érinti a családi költségvetéseket. Míg 2010 környékén 100 kilogramm tűzifáért átlagosan mintegy 2500 forintot kellett fizetni, addig az évtized végére ez az összeg 3700-4000 forintra emelkedett. Az igazi ugrás azonban 2021 után következett be.
2022-ben már 6600 forint körüli áron kínálták ugyanazt a mennyiséget.
A csúcsot 2023 hozta el, amikor az átlagár megközelítette a 8400 forintot 100 kilogrammonként, ami több mint háromszoros növekedést jelent a 2010-es szinthez képest. Bár az utóbbi időszakban némi korrekció érzékelhető, a tűzifa ára továbbra is magas, és várhatóan tartós terhet ró a fával fűtő magyar családokra.
