Meghosszabbítja 2026. február 28-ig az élelmiszerekre és a drogériai termékekre vonatkozó árréscsökkentést a kormány, és újabb 14 termékre terjeszti ki az intézkedést.
Tegnap este jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amelyből kiderül: 14 újabb élelmiszerre kiterjeszti a kabinet az árréscsökkentést – derül ki az Index cikkéből.
Itt a lista az újabb árrésstopos élelmiszerekről
Az élelmiszerek árréscsökkentését a 42/2025. (III. 11.) kormányrendelet, a drogériai termékekét a 93/2025. (V. 8.) kormányrendelet tartalmazza – ezeket módosította a kormány. A változtatás értelmében 2026. február 28-ig meghosszabbodnak az árréscsökkentésre vonatkozó szabályok.
Az élelmiszerekre vonatkozó intézkedések december 1-től 14 új termékre is vonatkoznak.
Az újabb árréscsökkentett élelmiszerek a következők:
- marha-fehérpecsenye
- marhafelsál
- sertésmájas és sertésmájkrém
- félkemény sajt
- sajtkrém, kenhető sajt
- alma
- körte
- szilva
- szőlő
- fejes káposzta
- paradicsom
- vöröshagyma
- zöldpaprika
- bébiétel
A kormány értékelése szerint az árrésstop hatásosnak bizonyult: a drogériákban átlagosan több mint 27 százalékkal, az élelmiszerüzletekben pedig 20 százalékkal lettek olcsóbbak az érintett termékek.
Mint ismert, a kormány márciusban döntött arról, hogy 30 alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot. A listához májusban drogériában kapható termékek csatlakoztak, ezeket egészíti ki a mostani újabb 14 élelmiszer.
Az intézkedés ugyanakkor bőven kapott kritikát is. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) véleménye szerint például az élelmiszerek drágulásának hátterében nem a kiskereskedelmi árrés, hanem a termelők és a feldolgozók költségeinek emelkedése áll. Hasonló következtetésre jutott a Gazdasági Versenyhivatal is augusztusban:
a tej- és tojásárak növekedését nem a kereskedelmi láncok nyereségvágya, hanem az alapanyag- és energiaárak, illetve a munkaerőhiány miatt megnövekedett költségek hajtják.
Az OKSZ szerint ráadásul az árrésstop amellett, hogy nem hatékony eszköz a drágulás ellen, hosszabb távon kifejezetten káros is: torzítja a piaci viszonyokat, visszafogja a kereskedelmi beruházásokat, rontja az akciós kínálat lehetőségét, és kiszolgáltatottabbá teszi a boltokat a beszállítói nyomással szemben.
