A harmadik negyedévre rekordszintre emelkedett a látra szóló és folyószámlabetétek állománya a lakosságnál – a lekötetlen pénzösszegekkel rengeteget veszítenek az emberek.
Szeptember végére új csúcsot döntve meghaladta a 11 000 milliárd forintot a lekötetlen folyószámlabetétek állománya a lakosságnál, pedig ezeket az összegeket sokkal jobban is fel lehetne használni – derül ki a BiztosDöntés.hu összeállításából.
Csak „pihen” a pénz a folyószámlákon
Az idei év első kilenc hónapja alatt csaknem 15 százalékkal nőtt a lekötetlen folyószámlabetétek állománya – összesen 11 615 milliárd forintnyi pénz „hever parlagon”, ami új rekordot jelent. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a teljes lakossági betéti portfólió mérete is rekordot döntött szeptemberben.
Ám ez a tényen nem változtat: folyamatosan nő a lekötés nélküli, „pihenő” pénzek aránya a lakossági folyószámlákon.
„Azt természetesen figyelembe kell venni az arányok vizsgálatánál, hogy a folyószámlákon lévő pénz egy részét napi kiadások fedezése céljából, illetve rövid távú biztonsági tartalékként tartja a lakosság: ezzel együtt a 85 százalék környéki lekötetlen arány rendkívül magas, és nyilvánvalóan a betétállomány leértékelődéséhez is vezet” – mondta Barát Mihály pénzügyi szakújságíró.
Márpedig a különbség a lekötött és a lekötetlen pénzek között nem elhanyagolható: ha a lekötött forintbetétek szeptemberi, 3,77 százalékos átlagos kamatát vesszük alapul, a kamatadót és a szociális hozzájárulási adót figyelembe véve is
évi 315 milliárd forintnyi kamat kiesésével kell számolni a lakossági betéteknél.
Ennek magyarázata lehet, hogy az egy éven belüli futamidejű, lekötött forintbetéteknél évek óta az egy százalék alatti éves kamatok a megszokottak. Ám szakértők szerint lehet azért most is kedvezőbb, az infláció mértékét, sőt, akár a 6,50 százalékos jegybanki irányadó rátát is meghaladó konstrukciókat találni.
„Az évi 5-7 százalékos kamatok még akkor is érdemi hozam elérést teszik lehetővé, ha figyelembe vesszük, hogy a lekötött betétek kamatait 15 százalékos személyi jövedelemadó (kamatadó) és 13 százalék szociális hozzájárulási adó (szocho) terheli” – tette hozzá Barát Mihály.
