Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A globális felmelegedés hatására átalakulóban van a Balaton algavilága. Egyrészt évről évre jobban elszaporodnak, másrészt pedig megváltozik az is, hogy mely fajoknak kedveznek az új körülmények.
„A globális felmelegedés hatására egyre jobban melegszenek a tavak, és az algák egy része jobban elszaporodik a melegebb vízben” – mondta Dávid János, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docense a Somogy Vármegyei Hírportálnak. A szakember szerint elsősorban globális jelenségről van szó, ám bizonyos helyi sajátosságok is befolyásolhatják az algák elszaporodásának mértékét.
„A globális felmelegedés bizonyított tény. Ha melegszik a földi légkör, akkor a vizek is melegszenek, és elképzelhető, hogy mindenütt tapasztalhatók ilyen jelenségek, ahol az algák tömegesen elszaporodnak” – fejtette ki Dávid János. A szakember elmondása szerint a helyzeten tovább ront, hogy
kevés a csapadék, így nem frissül a tavak vize, ami megint csak kedvez az algák tömeges elszaporodásának, az algavirágzásnak.
Nem szeretik a strandolók az algákat
Ráadásul a Balaton természetese vízcseréje is kifejezetten lassú. „A Zala és más vízfolyások táplálják ugyan a Balatont, van valamennyi vízmozgás, de ez kevés. Különösen nyáron, amikor sokáig el van zárva a Sió-zsilip. Ilyenkor a víz gyakorlatilag áll” – mondta. Hasonló problémával küzdenek a Kaposvártól északra található Desedánál, amely Magyarország egyik leghosszabb mesterséges tava.
Tavaly például a Siófoki-medencében különös algásodás volt megfigyelhető, amelynek kialakulásához a többi között a szélviszonyok is hozzájárultak Somogyi Boglárka, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa szerint. Az algák számának növekedése mellett a fürdőzők számára sok kellemetlenséget okozó fajok összetételében is megfigyelhető változás. Az emberi tevékenységek hatására megnövekedő foszforterhelés például a nagy testű algáknak – köztük a fonalas, nitrogénkötő cianobaktériumoknak vagy a páncélos ostoros algáknak – kedvez. A kutatások szerint az összetételt a vízállás is befolyásolja: magas vízállásnál üledéklakó algákból van több, és kevesebb a planktonikus alga. A Siófoki-medencében ilyen átrendeződést figyeltek meg az elmúlt évtizedben.
