A kutatók is meglepődtek, mennyi rákkeltő anyag van a vizeinkben, mégsem tudott róla senki

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Egy öt évvel ezelőtt készült jelentés szerint Magyarország folyóiban, tavaiban és a talajvízben is jelentős mértékű méreganyag van, ám senki nem tudott róla, mert a kutatási jelentést nem hozták nyilvánosságra.

A glifozát nevű anyagot elsősorban a mezőgazdaságban használják, a művelés során kerül be a talajba, és így a vizekbe is – írta meg a 24.hu.

Erre használják a glifozátot

A méreg szerepe a mezőgazdaságban az, hogy kiirtsák vele a gyomnövényeket kiskertekben, mezőgazdasági telepeken, és közutak mentén is. A glifozátot világszerte használják erre a célra, hazánkban is széles körben elterjedt vegyszer. Könnyen oldódik vízben, ezért fejti ki könnyen a hatását a talajban a gyomok ellen, ám pontosan emiatt olyan veszélyes is.

A határértéknél kétszer nagyobb arányú mérget találtak a vízben
Fotó: Jamie Grill / Getty Images Hungary

A hazai kutatók az ország több területén is vettek mintákat, és ami megdöbbentő, hogy a Balaton-felvidéken találtak olyan művelésen kívüli területeket, ahol a vegyszer a határérték kétszeresénél nagyobb mértékben volt jelen a forrásvizekben. 

Ugyanez igaz a mély kutakból vett mintákra is, és a kutatók azt is megállapították, hogy a glifozát nem bomlott le egy év alatt, mint ahogy az a szakirodalomban olvasható, és ezért került be a természetes vizeinkbe. Az még nem bizonyított száz százalékosan, hogy az emberre mennyire káros az anyag, de rákkeltő és mutagén lehet, illetve rossz hatással van a hormonháztartásra is.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.