Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A bérek átláthatóságára kidolgozott európai uniós irányelv értelmében 2026. június 7-étől a cégeknek kérésre meg kell mondaniuk a dolgozóknak, hogy mennyit keresnek a velük azonos vagy egyenlő értékű munkát végző munkatársak.
Több változást is hoz az Európai Uniónak (EU) a bérek átláthatóságára kidolgozott irányelve. Ennek célkitűzéseit a jövő nyár elejére kell teljesíteniük a tagállamoknak. A direktíva céljai között szerepel egy olyan, amelynek minden munkavállaló örülni fog, ha már ébredt fel benne kíváncsiság kollégái bérével kapcsolatban. Az irányelv ugyanis kimondja: a régi vagy új dolgozó kérhet tájékoztatást a vele azonos vagy egyenlő értékű munkát végző munkatársainak átlagos fizetéséről – derül ki a Profession.hu közleményéből.
Meg kell indokolni: miért magasabb a kolléga fizetése
Sőt, az esetleges eltérés okainak indoklását is igényelhetik a munkavállalók. A direktíva egyik fontos célja a nemek közötti fizetési egyenlőtlenségek csökkentése. Ezért külön szerepel benne az is, hogy
nemek szerinti bontásban is lehet igényelni információt az átlagos fizetésekről.
A 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégeknek évente, az ennél kisebbeknek háromévente kell majd jelenteniük az illetékes hatóságok felé, hogy mekkora a nemek közötti jövedelemkülönbség a szervezeten belül azonos pozíciókban. Az intézkedés nem véletlen: a nemek közötti bérkülönbség ugyanis manapság is nagy probléma az EU-ban. Egy 2020-as uniós felmérés szerint a nők átlagosan 13 százalékkal keresnek kevesebbet egy órára vetítve, mint a férfiak.
Fontos változások érintik a munkakeresőket is. Az unióban működő cégeknek ugyanis jövő nyártól még az állásinterjú előtt tájékoztatniuk kell a jelölteket a meghirdetett pozícióval járó bércsomagról.
Újdonság az is, hogy az új szabályozás szerint a jelentkezőtől nem kérdezhetik meg az állásinterjún, hogy mennyit keresett az előző munkahelyén.
A bérek átláthatóságára kidolgozott direktíva azonban csak célokat határoz meg, az egyes országok maguk dolgozhatják ki a jogszabályokat. Arról egyelőre semmit sem lehet még tudni, hogy Magyarországon pontosan milyen törvényi változások segítségével valósulnak majd meg a célkitűzések.
