Szájon át lélegző halat fedeztek fel a Hortobágyon: így néz ki

Olvasási idő kb. 2 perc

Ellepték a fokozottan védett lápi pócok a Hortobágy mocsaras vidékét. A Magyar Haltani Társaság szakemberei az egész területet átvizsgálták, hogy megtudják, honnan kerülhettek oda, hiszen a kihalófélben lévő hal megmaradt élőhelyeit kiemelt figyelemmel kísérik.

Még 2023-ban vették észre a szakemberek a Hortobágy egyes vízgyűjtő csatornáiban a lápi pócok jelenlétét. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából a Magyar Haltani Társaság szakemberei azt igyekeztek felderíteni, hogy honnan került oda a faj. A környékbeli mocsári, lápi élőhelyeket is szisztematikusan átvizsgálták. 

A lápi póc eltűnőfélben lévő, mocsári életmódot folytató halunk, mely különleges, felépítésű úszóinak köszönhetően külön-külön is tudja mozgatni végtagjait. A rejtőzködő ragadozóhal száz éve még egész Magyarországon elterjedt volt, a folyószabályozás, a mocsarak lecsapolása azonban kedvezőtlenül hatott életterére. Egyes invázós halfajok, például az amurgéb is veszélyeztetik jelenlétét. Több ízben is megkísérelték visszatelepíteni, azonban azt eddig nem tudták, a hortobágyi övárokba hogyan került. 

Szájon át is tud lélegezni a lápi póc

Mocsári életmódja alkalmassá tette arra, hogy vízszegény időkben közvetlenül a száján keresztül jusson oxigénhez. Úszóhólyagja kiegészítő légzőszervvé alakult át, így az élőhelyén nem ritka oxigénhiányos időszakokban a szükséges oxigént a levegőből, szájon keresztül is fel tudja venni. 

Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 forint. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió vörös listáján is szerepel. 

A Hortobágyon stabil a populációja

A haltani társaság légifelvételek alapján derítette fel, hogyan kerülhetett legújabb felfedezési helyére, de arra is kíváncsiak voltak, hogy hány példánya élhet itt az ideiglenes vizekben. Ezek alapján  a Magdolna-ér balmazújvárosi szakaszán, a Nagy-szik felett több helyen is sikerült felnőtt és ivadék lápi pócokat megfogniunk.

„Sajnálatosan a vízfolyás alsó szakaszán az inváziós amurgébek is jelen vannak, egyelőre nem túl magas egyedszámban — írják tájékoztatójukban. —  A faj itt fennmaradt maradványpopulációját részben a szukcesszió, részben az inváziós fajok veszélyeztetik, de a több mint 30 kifogott, több korosztályhoz tartozó egyed mégiscsak egy kisebb, de stabil önfenntartó populáció jelenlétét igazolja. Az állomány megóvása érdekében kiemelten fontos lenne, hogy a faj élőhelye ne száradjon ki, és az sem lenne kedvező, ha a túlzottan magas vízszint vagy elárasztás miatt az inváziós fajok elözönlenék a jelenlegi zárt élőhelyeit."

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.