Alig termelik már itthon a kedvenc gyümölcsünket, lassan eltűnik a boltok polcairól a magyar málna.
Tovább csökkent tavaly a magyarországi málnatermő terület, eközben pedig az import is némileg visszaesett, de idén már újból felpörögni látszik. A málna termelésének víz- és munkaerő-igénye, és a klíma változása elriasztja a hazai termelőket – írja a Világggazdaság.
Sokak kedvence ez a gyümölcs, mégis kevés van belőle
Magyarországon tavaly 180 hektáron termelték málnát, az éves termés 460–540 tonna között alakult az elmúlt években – írta az Eurostat adataira hivatkozva az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Ez újabb 30 hektáros csökkenés az uniós adatszolgáltató szerint, ugyanis 2022-ben még 210 hektárról számolt be az Eurostat.
A hazai statisztika ettől némileg eltér, és még rosszabb képet mutat: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet szerint 2022-ben csak 101 hektáros volt a hazai málnatermő terület. Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, Apáti Ferenc, a FruitVeb elnöke szerint a magyar málna termőterülete „gyakorlatilag megszűnt”.
Míg negyven évvel ezelőtt még Európa egyik legnagyobb málnatermő országa voltunk hétezer hektárral, addig mostanra néhány tíz hektárról beszélhetünk, és azok is szétszórva vannak.
Ennek a hátterében az áll, hogy a málnatermesztés nagy kézimunka-igényű, így a jelenleg a mezőgazdaságban általánosnak mondható munkaerőhiány komoly problémát jelent. A szakértők szerint a gazdaságos termesztés alapfeltétele a megfelelő termőhely. A málna a hűvösebb, kiegyenlítettebb klímát igényli, az egyenletes vízellátást, és a fagymentes környezetet. Ráadásul a magas vízigénye miatt a gyümölcs öntözés nélkül nem termelhető. Apáti Ferenc egyígy fogalmazott:
„Két fő okot lehet megnevezni, ami felelős a magyar málna termőterületének megszűnéséért, az egyik a klímaváltozás. A málna egy félig-meddig erdei növény, ami nem bírja a szárazságot és a magas UV-sugárzást. A másik ok a munkaerőhiány. Ez a gyümölcs kívánja leginkább az élőmunkát, ennek hiányában nem tud létezni.”
A fagyasztott málnát jobban keresik
Friss málnából így értelemszerűen importra szorul Magyarország. Az Európai Unió belső piacán a spanyolok a legnagyobb frissmálna-exportőrök, és hazánkba is elsősorban Spanyolországból érkezik a gyümölcs.
A málna behozatala azonban a KSH adatai szerint tavaly csökkent. Az Unión kívüli területeket tekintve a legnagyobb frissmálna-beszállító Marokkó, de tavaly ők is kevesebb mennyiséget szállítottak.
Az Unió legnagyobb fagyasztottmálna-beszállítója Szerbia, őket Ukrajna követi a sorban. Mindkét ország növelte az uniós piacon értékesített fagyasztott málna mennyiségét tavaly, ráadásul nem is kicsit. Szerbia a tavalyi évben 11 százalékkal több, 56 ezer tonna málnát szállított. Ukrajna pedig 30 százalékkal, 42,3 ezer tonnára növelte a málna exportját.
