Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az élőhelyek pusztulását azoknak a veszélyes növényeknek az elterjedése is okozza, melyek a területen nem őshonosak.
Ezek a veszélyes invázós fajok hatalmas károkat okoznak az erdő- és mezőgazdaságban, a természetvédelmi területeken, ráadásul nem állnak meg a kerítésünknél, a kertünkben is megjelenhetnek.
A kertünkben is elterjedhetnek a veszélyes növények
Sokat tehetünk a terjedésük ellen, ha már a korai megjelenésükkor kiírtjuk ezeket a veszélyes növényeket, ehhez azonban széleskörű kutatásokra, nemzetközi információcserére, adatbázisok kiépítésére van szükség. Emellett az is lényeges, hogy pontosan tudjuk, mi számít inváziós fajnak, mely növények tartoznak ide, írja a Hellovidék.
Az inváziós fajok (a szaknyelvben invazív fajként is nevezik) olyan idegenhonos fajok, melyek képesek a természetes elterjedési területén kívül megtelepedni, tömegesen elszaporodnak és jelentős károkat okoznak a természetvédelemben és a gazdaságban. Ezek besorolása akár évenként is változhat.
Jellemző ezekre, hogy gyorsan szaporodnak, változatos környezeti feltételek közt életképesek és versenyelőnyt élveznek az őshonos fajokkal szemben, kiszoríthatják azokat.
A Magyarország és az egész Európai Unió számára veszélyt jelentő valamennyi idegenhonos inváziós fajjal kapcsolatos információkkal 2019 őszétől indult el az Agrárminisztérium és a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság közös koordinációjában működő Idegenhonos inváziós fajok tudásbázisa.
A mindennapi életben is találkozhatunk ilyen fajokkal. A legismertebb, széles körben elterjedt növényfajok az aranyvessző fajok (Solidago gigantea, S. canadensis), a vaddohányként is ismert selyemkóró, az ártereket elözönlő gyalogakác (Amorpha fruticosa), a parkfaként is ismert bálványfa (Ailanthus altissima) és a zöld juhar (Acer negundo).
Ezek mellett több olyan hazánkra nézve potenciális fajt ismerünk, amelyek már átlépték az Európai Unió határát, de hozzánk még nem jutottak el vagy csak mesterséges környezetben fordulnak elő. Ilyen a tengerparti seprűcserje (Baccharis halmifolia), a keserű hamisüröm (Parthenium hysterophorus), a perzsa medvetalp (Heracleum persicum) vagy a sárga lápbuzogány (Lysichtion americanus).
