Ezért nem lesz nyugdíjad, ha semmit sem változik a rendszer

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Olyan mértéket ölt Magyarországon és egész Európában a társadalom elöregedése, hogy elengedhetetlenné vált a nyugdíjrendszer átalakítása – különben kérdéses, hogy a ma dolgozók mire számíthatnak öregkorukban.

Az idős emberek számának növekedése egyre növekvő terheket ró a nyugdíjrendszerre – állítja a NyugdíjGuru News. A fejlett országokban a nyugdíjkassza már jelenleg is a GDP mintegy 10 százalékát viszi el. Ahogy tovább öregedik a társadalom, ez az arány csak nőni fog. Ennek köszönhető az is, hogy a legtöbb európai államban szinte folyamatosan emelik a nyugdíjkorhatárt.

Dr. Farkas András, a NyugdíjGuru alapítója szerint körülbelül másfél évtized múlva mintegy félmillióval kevesebb, a munkaerőpiacra belépő foglalkoztatottal, és több mint félmillió külföldi munkavállalóval lehet számolni  így kellene finanszírozni a mainál mintegy 200 ezerrel több nyugdíjas ellátását. Véleménye szerint ez a mai rendszerben és szinten egyszerűen nem megoldható.

Félő, hogy a mai fiataloknak már nem lesz öregségi nyugdíja
Fotó: Sam Edwards / Getty Images Hungary

Előbb utóbb elkerülhetetlen az öregségi nyugdíjak rendszerének átalakítása

A szakértő arról is beszélt, hogy történelmi szemszögből nézve a társadalmak mortalitása roppant nagymértékben javult az elmúlt időkben. Ezer éve egy csecsemő várható élettartama átlagosan 25 év volt, 120 évvel ezelőttre ez 46 évre, mára pedig – egy fiú kisbaba esetén – 71 évre nőtt. (Lányoknál a mai adat 77 év.) Az előrejelzések szerint pár nemzedék múlva a 90-100 éves átlagos várható élettartam sem lesz elérhetetlen.

Ezzel a – nyugdíjak szempontjából is – kedvező folyamattal párhuzamosan ugyanakkor, különösen az elmúlt pár nemzedék idejében, elkezdett csökkenni a termékenység. Míg dédszüleink idejében nem ment ritkaságszámba, hogy valakinek 10-12 gyermeke is szülessen, és a nagyszüleink idejében is megszokott volt a 6-8 utód, ma már a 2 gyermek sem számít átlagosnak. Magyarországon a legfrissebb statisztikai adatok szerint jelenleg 100 termékeny korú nőnek átlagosan 153 gyermeke születik.

Mindennek az a következménye, hogy folyamatosan öregedik a társadalom. Ha a 65 évesnél idősebb emberek arányát nézzük a teljes népességhez viszonyítva, azt találjuk, hogy jelenleg minden ötödik ember (pontosan 20,8 százalék) ebben az életkorban van. Az előrejelzések szerint ez az arány 2030-ra 25 százalék, 2050-re pedig már 30 százalék lehet.

Az aggasztó tendencia ellen az egyik bevett módszer a nyugdíjkorhatár emelése, ahogy arról a Dívány is írt nemrég.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Csak a tollát próbálgatta Rubens, mestermű született a firkából

Ritka lap került elő Rubens egyik jegyzetfüzetéből: az egyik oldalán a mester pár zseniális vonással három alakot vázolt föl, a másikon pedig levelet írt patrónusa nevében, hogy érdeklődjön: hogy áll egy festmény készítése. A lap jóval többet árul el a flamand művészről, mint elsőre gondolnánk.

Offline

Kifosztották a magyar vasutat, ez maradt belőle

A magyar vasúti közlekedésnek is megvolt a maga Trianonja, az országhatárok módosítását követően a vasútvonalak kétharmada, a szerelvények háromnegyede elveszett. Pedig a századfordulón még Európa élvonalába tartozott a közlekedés ezen formája.

Világom

Ekkora az ebolajárvány veszélye a foci vb-n: megszólalt a WHO

A labdarúgó-világbajnokság közeledtével sokakat foglalkoztat, hogy jelenthet-e veszélyt a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány a tornára érkező szurkolók számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs ok a pánikra, hiszen sem a rendező országokban, vagyis az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, sem Európában nem regisztráltak jelenleg ebolás megbetegedéseket.

Offline

Híres duók villámkvíze: tudod, hogy ki volt Sherlock bajtársa?

A filmtörténet legemlékezetesebb pillanatai mögött szinte mindig egy elválaszthatatlan páros áll. De vajon fejből tudod, hogy a legnagyobb hősöknek, detektíveknek és bajkeverőknek ki volt a hűséges fegyverhordozója, jobbkeze vagy éppen egyenrangú partnere a bajban?

Testem

Ez történik valójában a bélflóráddal, ha kefirt iszol

Az utóbbi években ismét az érdeklődés középpontjába került az ősi, kaukázusi fermentált ital, a kefir. Bár sokan csak egy egyszerű tejtermékként tekintenek rá, a benne zajló különleges, kettős erjedés miatt valójában a bélflóránk egyik legfőbb támogatója.

Testem

Daganatos betegséget is jelezhet a gyakori vizelési inger: ilyenkor kell orvoshoz fordulni

Gyakran jár ki a párod vagy férfi családtagod éjszaka? Akadozik, vagy nehezen indul a vizelete? A legtöbb férfi hajlamos az öregedés számlájára írni a kellemetlen vizelési panaszokat, pedig a háttérben egy sokkal sötétebb probléma, a prosztatarák is állhat. Mivel Magyarországon nincs a betegségre szervezett, automatikus szűrési program, a diagnózis szinte kizárólag az érintetteken múlik. Milyen apró jelekből ismerhető fel időben a baj, miért csalóka a vérvételes PSA-teszt, és miért kötelező 45 év felett évente egyszer rászánni azt a pár percet az urológiai vizsgálatra?