Ezért nem lesz nyugdíjad, ha semmit sem változik a rendszer

Olvasási idő kb. 2 perc

Olyan mértéket ölt Magyarországon és egész Európában a társadalom elöregedése, hogy elengedhetetlenné vált a nyugdíjrendszer átalakítása – különben kérdéses, hogy a ma dolgozók mire számíthatnak öregkorukban.

Az idős emberek számának növekedése egyre növekvő terheket ró a nyugdíjrendszerre – állítja a NyugdíjGuru News. A fejlett országokban a nyugdíjkassza már jelenleg is a GDP mintegy 10 százalékát viszi el. Ahogy tovább öregedik a társadalom, ez az arány csak nőni fog. Ennek köszönhető az is, hogy a legtöbb európai államban szinte folyamatosan emelik a nyugdíjkorhatárt.

Dr. Farkas András, a NyugdíjGuru alapítója szerint körülbelül másfél évtized múlva mintegy félmillióval kevesebb, a munkaerőpiacra belépő foglalkoztatottal, és több mint félmillió külföldi munkavállalóval lehet számolni  így kellene finanszírozni a mainál mintegy 200 ezerrel több nyugdíjas ellátását. Véleménye szerint ez a mai rendszerben és szinten egyszerűen nem megoldható.

Félő, hogy a mai fiataloknak már nem lesz öregségi nyugdíja
Fotó: Sam Edwards / Getty Images Hungary

Előbb utóbb elkerülhetetlen az öregségi nyugdíjak rendszerének átalakítása

A szakértő arról is beszélt, hogy történelmi szemszögből nézve a társadalmak mortalitása roppant nagymértékben javult az elmúlt időkben. Ezer éve egy csecsemő várható élettartama átlagosan 25 év volt, 120 évvel ezelőttre ez 46 évre, mára pedig – egy fiú kisbaba esetén – 71 évre nőtt. (Lányoknál a mai adat 77 év.) Az előrejelzések szerint pár nemzedék múlva a 90-100 éves átlagos várható élettartam sem lesz elérhetetlen.

Ezzel a – nyugdíjak szempontjából is – kedvező folyamattal párhuzamosan ugyanakkor, különösen az elmúlt pár nemzedék idejében, elkezdett csökkenni a termékenység. Míg dédszüleink idejében nem ment ritkaságszámba, hogy valakinek 10-12 gyermeke is szülessen, és a nagyszüleink idejében is megszokott volt a 6-8 utód, ma már a 2 gyermek sem számít átlagosnak. Magyarországon a legfrissebb statisztikai adatok szerint jelenleg 100 termékeny korú nőnek átlagosan 153 gyermeke születik.

Mindennek az a következménye, hogy folyamatosan öregedik a társadalom. Ha a 65 évesnél idősebb emberek arányát nézzük a teljes népességhez viszonyítva, azt találjuk, hogy jelenleg minden ötödik ember (pontosan 20,8 százalék) ebben az életkorban van. Az előrejelzések szerint ez az arány 2030-ra 25 százalék, 2050-re pedig már 30 százalék lehet.

Az aggasztó tendencia ellen az egyik bevett módszer a nyugdíjkorhatár emelése, ahogy arról a Dívány is írt nemrég.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?