Egy törvénymódosítás hatására megváltozott, hogy milyen iratok szükségesek a nyugellátások megállapításához. Egy új irat is bekerült a korábbiak közé: a foglalkoztatási igazolás.
A nyugdíj összege alapvetően a szolgálati idő hosszától és az ellátás alapjául szolgáló kereset nagyságától függ. A törvény pontosan meghatározza, hogy a foglalkoztatónak milyen iratokat kell megőriznie ahhoz, hogy a nyugellátásokat pontosan, megfelelő időben meg lehessen állapítani. A megőrzendő iratok között eddig a biztosított (vagy volt biztosított) biztosítási jogviszonyával kapcsolatos, a szolgálati időről, illetve a keresetről, jövedelemről adatokat tartalmazó munkaügyi iratok szerepeltek, ám ezek közé most bekerültek a foglalkoztatási igazolások is – írja a Adó Online.
Az, hogy milyen hosszú ideig kell megőrizni ezeket az iratokat, nem változott: a határidő a korábbiakkal megegyezően az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt év. (A nyugdíjkorhatár a születési évtől függ, az 1957 után születettek esetében 65 év.)
Bírságra számíthat az a foglalkoztató, amelyik nem őrzi meg a megfelelő ideig az iratokat. Amennyiben nem tud eleget tenni ilyen irányú bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének vagy azt késedelmesen teljesíti, mulasztási bírságot kaphat, amelynek összege 50 és 500 ezer forint között változhat.
A jogsértés egy éven belül történő megismétlése esetén az összeg 1 millió forintra is emelkedhet.
Amennyiben egy foglalkoztató jogutód nélkül megszűnik, köteles bejelenteni a fenti munkaügyi iratok őrzésének székhelyét az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek.
Új módosítás lép életbe a jövő év elején
2025. január 1-jétől viszont már csak a 2024. december 31-ig keletkezett fenti munkaügyi iratokat kell megőrizni a korhatár betöltését követő öt évig. A változtatást az indokolja, hogy a munkaügyi és társadalombiztosítási iratok már elektronikusan készülnek, és az állami nyilvántartás tartalmazza őket.
