Sok magyar zsebében lapul ott ez a több ezer éves találmány

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egy bicska aránylag kifinomult szerkezetnek tűnhet, ám a legrégebbi ilyen lelet, egy csontnyelű kés az időszámításunk előtti 600–500. évre datálható, és az ausztriai Hallstattban találtak rá.

Egy igazán jó bicskát rengeteg dologra lehet használni a vágáson kívül, különösképpen, ha egy svájci bicskáról van szó. Ennek a bonyolult és kifinomult szerkezetnek az elődje az egyszerű összecsukható kés, amilyet már a vaskorban is készítettek. 

Régebb óta készítenek kést, mint gondolnád

Hallstatt Ausztriában található, és leginkább festői elhelyezkedéséről, sóbányájáról, illetve arról híres, hogy megjelent a Jégvarázsban – volt és van is azóta elég gondja belőle. Arról is ismert egyébként, hogy nagyon sok jó állapotú régészeti lelet maradt meg a só tartósító hatásának köszönhetően, így rengeteg információhoz jutottak a kutatók arról, hogy hogyan éltek régen ott az emberek. Ezek után talán nem is annyira meglepő, hogy itt találták meg a világ legrégibb bicskáját, amelynek elkészítését a kései bronzkor és a vaskor határa, időszámításunk előtt 600–500-ra teszik. A késnek csontból készült a nyele, és még egy vájattal is ellátták, hogy a penge oda csússzon be.

Ezen a festői helyen 2600 éves kést találtak
Fotó: Walter Geiersperger / Getty Images Hungary

Ugyancsak nagyon régi bicskákat találtak Spanyolországban, ahol az őslakosok már a római kor előtt készítettek ilyen szerszámokat. Több összecsukható kés került elő a vikingek korából is, amelyeket leggyakrabban egy kallantyúval tartottak bezárva.

A jobbágyok eszköze volt a bicska

A középkorban csak a nemesek viselhettek kardot, mindenki másnak egyéb módon kellett megoldania az önvédelmet. A bicska ráadásul azért is nagyon hasznos volt a parasztoknak, mert sok mindenre lehetett használni a gazdaságban. Ennek ellenére a magasabb minőségű, és ezért jóval drágább összecsukható bicskákat hosszú ideig még nem sokan engedhették meg maguknak. Akkor kezdték el széles körben használni őket, amikor az 1600-as évek végén, az 1700-as évek elején elindult a bicskák tömeggyártása, igazán népszerűvé pedig a 19–20. században váltak.

Már a rómaiak előtt is készítettek bicskát
Fotó: wikimedia commons/Jeroen Zuiderwijk

A 18. században Olaszországban elterjedt a „Szerelmesek kése”, amelyet romantikus érzéseik jelképeként adtak egymásnak a szerelmesek. A rendkívül díszes eszközökön többek között szemekre hasonlító csontfaragások találhatók, amelyek az idegenek vágyódó pillantásait hivatottak elhárítani. A coltello d'amorét sokszor a hitvesi ágyon helyezték el, hogy a férjet a házastársi hűségre emlékeztesse – ezért is tették a menyasszony keze ügyébe.

A svájci bicskák megváltoztatták, mi mindenre lehet jó egy kés
Fotó: Myron Jay Dorf / Getty Images Hungary

Egy új fejezet Svájcból

Egészen új korszakot nyitott az összecsukható kések történetében, amikor Karl Elsener katonai megrendelésre elkészítette az első svájci bicskát. Vágáson kívül lehetett még vele puskát tisztítani, és ki lehetett nyitni vele a konzervet – ez akkoriban újdonságnak számított a hadseregben. 1897-ben elkészült a tiszti változat, amelynek már 6 funkciója volt, és ezek között helyet kapott a dugóhúzás is. Ez a Schweizeroffiziersmesser lett a svájci bicska, amit a második világháborúban nagyon megszerettek az Európában szolgáló amerikai katonák, és sokat vittek haza ajándékba is.

Életet menthet a kés

Sok ember életét mentette már meg, hogy lapult a zsebükben egy kés. Egy balesethez kiérkező mentő Arizonában egy, a kocsijába szorult embert próbált megmenteni. Egyik kezével a feszítővasat kellett tartania, ám a szorult helyzetbe jutott autóst még a biztonsági öv is fogta. Szerencsére a mentősnél volt egy bicska. Minnesotában egy kajakos a kutyájával indult vadvízi túrára, amikor az állat hirtelen kiugrott a csónakból. A hajó felborult, és a kajakos lába a horgony kötelébe gabalyodott. Valószínűleg elmerült és megfulladt volna, ha egy bicskával nem tudja gyorsan elvágni a kötelet. Egy vadász télen indult őzet lőni, ám túl közel került egy folyó partjához, ami beomlott alatta, és a vadász a jeges vízbe esett. Szerencsére a késével ki tudta vájni a meredek, csúszós partot, és így megmenekült.

A svájci bicska népszerűsége azóta töretlen, egyetlen kis megbicsaklástól eltekintve: a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után kitiltották a szúró- és vágóeszközöket a repülőgépek utasteréből, aminek hatására a Schweizeroffiziersmesser utáni kereslet, és ennek következtében a termelés is 30 százalékkal visszaesett. Pár éve a svájci hadsereg új változatot készíttetett a legendás késből: az új, olívazöld-fekete katonai bicskán gallyvágó és sörnyitó is található.

Ha kíváncsi vagy, hogy egy jó késen kívül még mit érdemes mindig magaddal vinned az autóban, kattints!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.