Sok magyar zsebében lapul ott ez a több ezer éves találmány

Olvasási idő kb. 3 perc

Egy bicska aránylag kifinomult szerkezetnek tűnhet, ám a legrégebbi ilyen lelet, egy csontnyelű kés az időszámításunk előtti 600–500. évre datálható, és az ausztriai Hallstattban találtak rá.

Egy igazán jó bicskát rengeteg dologra lehet használni a vágáson kívül, különösképpen, ha egy svájci bicskáról van szó. Ennek a bonyolult és kifinomult szerkezetnek az elődje az egyszerű összecsukható kés, amilyet már a vaskorban is készítettek. 

Régebb óta készítenek kést, mint gondolnád

Hallstatt Ausztriában található, és leginkább festői elhelyezkedéséről, sóbányájáról, illetve arról híres, hogy megjelent a Jégvarázsban – volt és van is azóta elég gondja belőle. Arról is ismert egyébként, hogy nagyon sok jó állapotú régészeti lelet maradt meg a só tartósító hatásának köszönhetően, így rengeteg információhoz jutottak a kutatók arról, hogy hogyan éltek régen ott az emberek. Ezek után talán nem is annyira meglepő, hogy itt találták meg a világ legrégibb bicskáját, amelynek elkészítését a kései bronzkor és a vaskor határa, időszámításunk előtt 600–500-ra teszik. A késnek csontból készült a nyele, és még egy vájattal is ellátták, hogy a penge oda csússzon be.

Ezen a festői helyen 2600 éves kést találtak
Fotó: Walter Geiersperger / Getty Images Hungary

Ugyancsak nagyon régi bicskákat találtak Spanyolországban, ahol az őslakosok már a római kor előtt készítettek ilyen szerszámokat. Több összecsukható kés került elő a vikingek korából is, amelyeket leggyakrabban egy kallantyúval tartottak bezárva.

A jobbágyok eszköze volt a bicska

A középkorban csak a nemesek viselhettek kardot, mindenki másnak egyéb módon kellett megoldania az önvédelmet. A bicska ráadásul azért is nagyon hasznos volt a parasztoknak, mert sok mindenre lehetett használni a gazdaságban. Ennek ellenére a magasabb minőségű, és ezért jóval drágább összecsukható bicskákat hosszú ideig még nem sokan engedhették meg maguknak. Akkor kezdték el széles körben használni őket, amikor az 1600-as évek végén, az 1700-as évek elején elindult a bicskák tömeggyártása, igazán népszerűvé pedig a 19–20. században váltak.

Már a rómaiak előtt is készítettek bicskát
Fotó: wikimedia commons/Jeroen Zuiderwijk

A 18. században Olaszországban elterjedt a „Szerelmesek kése”, amelyet romantikus érzéseik jelképeként adtak egymásnak a szerelmesek. A rendkívül díszes eszközökön többek között szemekre hasonlító csontfaragások találhatók, amelyek az idegenek vágyódó pillantásait hivatottak elhárítani. A coltello d'amorét sokszor a hitvesi ágyon helyezték el, hogy a férjet a házastársi hűségre emlékeztesse – ezért is tették a menyasszony keze ügyébe.

A svájci bicskák megváltoztatták, mi mindenre lehet jó egy kés
Fotó: Myron Jay Dorf / Getty Images Hungary

Egy új fejezet Svájcból

Egészen új korszakot nyitott az összecsukható kések történetében, amikor Karl Elsener katonai megrendelésre elkészítette az első svájci bicskát. Vágáson kívül lehetett még vele puskát tisztítani, és ki lehetett nyitni vele a konzervet – ez akkoriban újdonságnak számított a hadseregben. 1897-ben elkészült a tiszti változat, amelynek már 6 funkciója volt, és ezek között helyet kapott a dugóhúzás is. Ez a Schweizeroffiziersmesser lett a svájci bicska, amit a második világháborúban nagyon megszerettek az Európában szolgáló amerikai katonák, és sokat vittek haza ajándékba is.

Életet menthet a kés

Sok ember életét mentette már meg, hogy lapult a zsebükben egy kés. Egy balesethez kiérkező mentő Arizonában egy, a kocsijába szorult embert próbált megmenteni. Egyik kezével a feszítővasat kellett tartania, ám a szorult helyzetbe jutott autóst még a biztonsági öv is fogta. Szerencsére a mentősnél volt egy bicska. Minnesotában egy kajakos a kutyájával indult vadvízi túrára, amikor az állat hirtelen kiugrott a csónakból. A hajó felborult, és a kajakos lába a horgony kötelébe gabalyodott. Valószínűleg elmerült és megfulladt volna, ha egy bicskával nem tudja gyorsan elvágni a kötelet. Egy vadász télen indult őzet lőni, ám túl közel került egy folyó partjához, ami beomlott alatta, és a vadász a jeges vízbe esett. Szerencsére a késével ki tudta vájni a meredek, csúszós partot, és így megmenekült.

A svájci bicska népszerűsége azóta töretlen, egyetlen kis megbicsaklástól eltekintve: a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után kitiltották a szúró- és vágóeszközöket a repülőgépek utasteréből, aminek hatására a Schweizeroffiziersmesser utáni kereslet, és ennek következtében a termelés is 30 százalékkal visszaesett. Pár éve a svájci hadsereg új változatot készíttetett a legendás késből: az új, olívazöld-fekete katonai bicskán gallyvágó és sörnyitó is található.

Ha kíváncsi vagy, hogy egy jó késen kívül még mit érdemes mindig magaddal vinned az autóban, kattints!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.