Az 5 másodperces szabály: felkaphatod az ételt, ha földre esett?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Főként a koronavírus-járványt megelőzően sokan voltunk hajlamosak meglehetősen lazán kezelni az élelmiszer-higiéniával kapcsolatos szabályokat: ha az étel a földre esett, és nem lett látványosan piszkos, felkaptuk és megettük, az 5 másodperces szabályra hivatkozva. De vajon csak magunkat áltattuk?

Az életben kevés olyan egyszerű mechanizmus létezik, mint az 5 másodperces szabály: különösebb magyarázat nélküli gyakorlatként hisszük azt, hogy ha elég gyorsan felvesszük a leesett falatot, annak semmi baja, bátran fogyasztható. Valószínűleg nincs az az ember, aki valaha tudományos magyarázatot követelt volna arra, miért is tehetjük meg ezt, annyira kényelmes gondolat nem veszni hagyni az utolsó kocka csokit, és egyszerűbb, ha a gyerek felveheti a kekszet, így nem kell végignéznünk, ahogy mélyen elgyászolja azt.

Az 5 másodperc mítosza

Nos, kezdjük a kellemetlen igazsággal: az 5 másodperces szabály teljesen légből kapott. Tudósok is kíváncsiak voltak arra, működik-e, ezért tesztelték,

így bebizonyosodott, hogy hiába kapsz fel rettentően gyorsan egy falatot, a baktériumok így is hozzátapadhatnak – ráadásul akár olyan mennyiségben, ami betegséghez vezethet.

Tehát felesleges azzal nyugtatnod magad, hogy hopp, már a kezedben is van, tulajdonképpen szinte le sem esett az ennivaló, mert ilyen nem létezik. Ebben nincs semmi meglepő, ugye?

5 másodperc ide vagy oda, a leesett étel nem emberi fogyasztásra való
Fotó: John Howard / Getty Images Hungary

Ezt jó tudnod a földre esett ételről

Ha valamilyen okból kifolyólag ennyivel nem tudtunk volna meggyőzni, vannak még érveink amellett, hogy ne edd meg a földre esett ennivalót.

Ami tisztának tűnik, az nem feltétlenül az

Ez igaz a padlóra is. Lehet, hogy száraznak és tisztának látod, de többféle kórokozó képes hosszan is életben maradni a talajon. Elég jó az esélyed arra, hogy akkor is vannak baktériumok a padlón, amikor azt te olyan tisztának véled, hogy akár enni is lehetne róla.

A gyorsaság valóban számít

Az ugyanakkor tény, hogy minél hosszabb időt tölt a földön az étel, annál több kórokozó fog rátapadni. De ettől mi még nem biztatunk arra, hogy falatozz az asztal alól! Amint talajt ér az étel, azonnal kerülhet rá baktérium, tehát a megfelelő körülmények fennállása esetén a zuhanás pillanatától szennyezett a falat. A nedves ételek, mint mondjuk, egy fél barack, könnyebben gyűjtik össze a kórokozókat, mint egy száraz keksz.

Ha kétely merül fel benned, jó döntés kidobni az ételt

Bármilyen finom is legyen, okozhat hasmenést vagy másféle megbetegedést, ha már szennyezett. A baktériumokat nemcsak nem látjuk, de még ha látnánk azokat, akkor sem tudhatjuk, milyen mennyiség fertőz meg bennünket, így nem érdemes orosz rulettet játszani. Főként akkor, ha olyan felületre esett le az étel, amely háztartásodon belül is kimondottan piszkosnak számít. Kockáztatni egyszerűen nem éri meg.

 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.