Oké, mindenki tudja, hogy a szörpök tele vannak cukorral. De mégis mekkora mennyiségről beszélünk?
A „málnaízű szörp” nem egészen ugyanaz, mint a „málnaszörp”, a termékek cukortartalma pedig arányaiban meghaladhatja a gyümölcstartalmukat is, így elképzelhető, hogy amit szörp címszó alatt hazaviszel a boltból, az lényegében nem más, mint aromákkal megspékelt cukros víz, amelyben csak nyomokban fordul elő gyümölcs. A szakember elmondja, mi az, amit a szörpökről feltétlenül tudni érdemes.
Mitől lesz szörp a szörp?
Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök, a DIATRA Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője a Dívány kérdésére elmondta, azt, hogy mi nevezhető szörpnek, a Magyar Élelmiszerkönyv pontosan szabályozza. „A szörp fő összetevői a víz, a cukor és a gyümölcslé. Az előírások szerint a szörp gyümölcstartalmának legalább 33 százaléknak, vízben oldott szárazanyag-tartalmának pedig minimum 60 ref%-nak kell lennie. Ez utóbbi az oldott formában jelen lévő anyagokat jelöli, ami nagyrészt cukrot jelent, de idetartoznak az étkezési savak is.”
Mennyi cukor van benne?
A szakember szerint a szörpök szárazanyag-tartalmára vonatkozó érték igen magasnak mondható. Viszonyításként, egy 100%-os gyümölcslénél ugyanez az arány 8-12 ref% között mozog. Persze a szörpöket nem önmagukban, hanem hígítva fogyasztjuk. Cukortartalmuk így általában a legtöbb üdítőitaléhoz hasonlóan alakul.
2 deci szörpben akár 6 kockacukornak megfelelő cukor is lehet.
Traszkovics Zsolt úgy számolja, hogy az átlag 4-5 kockacukor szokott lenni, ami nem kevés, hiszen ez a mennyiség 16-20 gramm cukornak felel meg. A cukortartalom egyébként a tápanyagtáblázatban is fel van tüntetve, de mindig célszerű ellenőrizni, hogy az a hígítatlan vagy a hígított termékre vonatkozik-e.
„Manapság a cukor egy részét már édesítőszerekkel pótolják a gyártók. Sőt, olyan szörpök is kaphatók, melyekben nincs hozzáadott cukor, csak édesítőszerek (ennek a termék megnevezésében is szerepelnie kell). A minőségi termékeknél az is előfordul, hogy a cukrot részben vagy teljes egészében mézzel helyettesítik.”
Mire érdemes figyelni a szörpvásárlásnál?
Az élelmiszermérnök azt javasolja, hogy mindenekelőtt a termék megnevezését vedd szemügyre. Ez azért fontos, mert egy „málnaszörp” és egy „málnaízű szörp” például közel sem ugyanaz. Miközben a málnaszörp a fentiek szerint minimum 33 százalékos gyümölcstartalommal rendelkezik, addig az „ízű” jelölésű termékek gyakran aromák felhasználásával készülnek.
„Természetesen valamennyi gyümölcsöt ezek is tartalmazhatnak, de az nem is feltétlenül a termék nevében szereplő fajta. Tehát, ha ilyen terméket látunk, különösen érdemes megnézni az összetevők felsorolását” – tanácsolta a szakember.
Traszkovics Zsolt ejtett néhány szót a kivonatos szörpökről is, amelyek jellemzően valamilyen növényi kivonatból készülnek. Erre jó példa a klasszikus bodzavirágszörp. A növényből itt egy vizes kivonatot állítanak elő, amelyből cukor vagy egyéb édesítőszerek, valamint étkezési savak hozzáadásával készítenek szörpöt.
„Összefoglalva tehát, a szörpök igen sokfélék lehetnek, így gyümölcstartalmuk és cukortartalmuk is nagyban különbözhet. Érdemes olyan terméket választani, amelynek magasabb a gyümölcstartalma, ezért a vásárlásnál feltétlenül olvassuk el a címkét. Nem is mindig a drága, márkás termékek a jobbak, sok esetben az olcsóbb szörpök több gyümölcsöt tartalmaznak” – tette hozzá a szakember.
