5 modern találmány, ami már száz évvel ezelőtt is létezett

Olvasási idő kb. 3 perc

Az ember, amióta az eszét tudja, azon mesterkedik, hogy életét minél kényelmesebbé és szórakoztatóbbá tegye. A feltalálás fogalma egyidős az emberiséggel, de az innovációk gyakran nem feltalálásuk idején kapják meg az elsöprő fogadtatást. Bármilyen hihetetlenül hangzik is, a számunkra új találmányok közül sok már száz évvel ezelőtt is létezett.

Ráhangolódásképp felidézzük a Rubik-kocka történetét, ami történetesen egy világot meghódító magyar találmány. 1976-ban jegyezték be Rubik Ernő két évvel azelőtt benyújtott szabadalmi jogát a kockára, aminek következtében a játék 1977-ben kikerülhetett a magyar boltok polcaira.

A nemzetközi piacra azért volt nehéz bekerülnie, mert túlontúl bonyolultnak találták a játékkereskedők, de egy elhivatott erdélyi születésű vállalkozó elérte, hogy a Teddy Bear játékforgalmazói a tengerentúlon is értékesítsék a mi bűvös kockánkat. De a kockaőrület hamar kihunyt, 1982-ben a New York Times már hivatalosan is leközölte a játék gyászjelentését. A sors iróniája, hogy ekkor tartották az első Rubik-kocka-világbajnokságot Budapesten. 1986-ban azonban jött a feltámadás, és a kocka egy folyamatos növekedési pályára állt, ma pedig már a világ majdnem minden szegletében ismert játék.

5 modern találmány, ami már száz évvel ezelőtt is létezett

És most jöjjön az az 5 találmány, ami bár nem a magyarok kreativitásának jó hírét öregbíti, de ugyancsak a feltámadását éli épp.

Ez a találmány kap hideget-meleget, az elektromos roller kulturált használata és KRESZ-szabályzata még kialakulóban van
Fotó: Getty Images

1. Elektromos roller

Az elektromos robogó koncepciója 1895-ben Ogden Bolton nevéhez kötődik, ő készítette el az első olyan robogó tervét, amelynek hátsó kerekein egy 10 voltos akkumulátorral működő elektromos motor van. Az 1900-as években az Ajax Motor nevű cég New Yorkban kezdte el gyártani az első példányokat, de a jármű akkor nem jutott el a világpiacra. A 21. század elején, ahogy az akkumulátorok jelentősen könnyebbek és hatékonyabbak lettek, így újból világhódító útjára indulhatott ez a gyors városi közlekedési eszköz.

A menstruációs kehely sem új keletű találmány, hiába hiszik azt sokan
Fotó: Getty Images, Google Patents

2. Menstruációs kehely

Bizony, az első modern, a maihoz nagyon hasonló menstruációs kelyhet 1937-ben Leona Chalmers amerikai színésznő találta fel. Szabadalma egy latexgumiból készült kehelyre vonatkozott, de az első kereskedelmileg is életképes verziót (a The Keepert) csak 1987-ben kezdték el tömegesen gyártani. Ezután nagy ugrás az időben, és az ökotudatosság hullámain újból előkerült, de már szilikonból.

Rétegeket megszólító találmány ez a speciális olvasószemüveg
Fotó: Wikimedia Commons, https://www.innovagoods.com

3. Olvasószemüveg ágyban fekvéshez

A külföldön Lazy Glasses, azaz lusták szemüvege néven elhíresült találmány elsőre vicc kategóriának tűnik. Nevével ellentétben azonban ezeket a különleges szemüvegeket nem csak a lusta emberek használják. Egyedi kialakításuk, vagyis a prizmalencsék megkönnyítik az emberek számára az olvasást, leveszik a nyakakról, vállakról és a hátról az ülőmunka okozta terhelést.

A waterbike még csak most kezdett el betörni a vízibicikli-piacra
Fotó: Getty Images, Youtube

4. Vízirájder, vízibicikli másképp

Az angol hydrocycle egy kerékpárszerű vízi jármű, ami alapvetően vízibiciklinek minősül. A koncepciót az 1870-es években vízi velocipédként ismerték, és az elnevezés az 1890-es évek végén már elterjedtnek minősült. Most reneszánszát éli újra, egy-egy ilyen profi, kaliforniai vízibicikli közel 3 millió Ft-ba kerül.

Gyakran taposva is az az érzésünk, hogy ez nem találmány, hanem kínzóeszköz, pedig tévézve futni másképp nemigen tudnánk
Fotó: Wikimedia Commons, Getty Images

5. Futópad

Talán meglepő, de a futópad eredete nem a sportban gyökerezik. Valójában az építőipar világából indult az ötlet, az i. sz. 1. századi Rómából. A hörcsögketrecszerű taposómalmot a 19. században váltotta a lovas futókerék. Ez már jobban hasonlított a ma ismert futópadmodellekre, csak éppen lovak szaladtak rajta. 

Az első fitneszcélú taposómalmot (vagy futópadot) 1913-ban szabadalmaztatták Amerikában, és egyszerűen edzőgépnek nevezték. Ez már nem fából készült hengerekkel, hanem a maihoz hasonlító futószalagokkal működött, és főként a szív- és érrendszer edzésére, illetve a mozgáskoordináció fejlesztésére volt alkalmas. De csak az 1960-as évek végén jelent meg a világ első, sorozatgyártású, otthoni futópadja, amelyet William Staub gépészmérnök szabadalmaztatott. Azóta pedig az első kondigépekhez soroljuk.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Geyer Krisztina
Geyer Krisztina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?