Miért dugjuk ki a nyelvünket, amikor koncentrálunk?

Olvasási idő kb. 1 perc

A kidugott nyelv a leggyakrabban a gyerekeknél figyelhető meg, amikor láthatóan minden idegszálukkal koncentrálnak valamire.

A tipikusan a koncentráció jeleként azonosított nyelvnyújtás nem csak a gyerekekre jellemző, gyakran a felnőtteknél is előfordul – különösen a bonyolult feladatok végrehajtása során. Vajon mi lehet az oka? A kutatók találtak egy logikusnak tűnő magyarázatot. 

Ezért dugjuk ki a nyelvünket

A téma egyik kutatója, Gillian Forrester kognitív idegtudós szerint a kidugott nyelv ahhoz kapcsolódhat, amikor az emberek olyan komplex kézmozdulatokat hajtanak végre, melyekhez finommotoros mozgások szükségesek – írja a Live Science. Egy elmélet szerint erre a „motoros túlcsordulás” elnevezésű jelenség lehet a magyarázat.

A felnőttek is csinálják
Fotó: saulgranda / Getty Images Hungary

A Frontiers in Psychology című tudományos folyóiratban 2019-ben jelent meg egy tanulmány, mely szerint az agy nyelvnek szentelt része nagymértékű átfedést mutat a kézügyességnek és eszközhasználatnak alárendelt neurális hálózatokkal. Ebből kiindulva elképzelhető, hogy az agy ügyességért felelő régiójában tüzelő neuronok a finom mozdulatok végrehajtása közben egyszerűen túlcsordulnak a szomszédos idegszövetbe, ami történetesen éppen a szájat irányítja.

Ha tehát egy finommotoros feladatra összpontosítasz, a hatás „átterjedhet” a nyelvi régióra, melynek következtében a száj és a nyelv összeszorulhat.

Forrester úgy gondolja, ez minden bizonnyal fedi az igazságot, de a jelenségben közrejátszhatnak evolúciós okok is, amelyek még azokra az időkre vezethetők vissza, amikor őseink kommunikációjában a kézmozdulatokról a száj és a nyelv használatára terelődött át a hangsúly.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Ijesztő trend terjed a Z generációsok között: a legtöbben visszafordítani sem akarják

A legfrissebb felmérések szerint az amerikai Z generációsok 60 százaléka szakította meg a kapcsolatot családtagjaival vagy barátaival az elmúlt évben, hogy védjék saját mentális egészségüket és nyugalmukat. A fiatalok körében egyre népszerűbb „no contact” jelenség drasztikus változást jelent a korábbi generációkhoz képest, hiszen a baby boomereknek csupán az ötöde hozott ilyen döntést.

Életem

Mérgező anyagot mutattak ki ebben a fűszerben, fel ne használd

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság azonnali hatállyal visszahívta a forgalomból a Böllér-Ker Kft. kétféle morzsolt kaportermékét, miután egy hatósági ellenőrzés során az egészségügyi határértéket meghaladó növényvédőszer-maradványt találtak bennük.

Életem

Magyarországon ez a korosztály nem rendelkezik megtakarítással

Az 50 év feletti magyarok jelentős része úgy közeledik a nyugdíjas évekhez, hogy nincs valódi pénzügyi védőhálója. Ez azért különösen súlyos probléma, mert ebben az életkorban már jóval kevesebb idő marad tartalékot képezni, miközben az egészségügyi, lakhatási és gondozási kiadások jellemzően éppen idősebb korban nőnek meg.