Ha így szeleteled a hagymát, biztosan nem könnyezel majd

Olvasási idő kb. 2 perc

Van, akinek a hagymavágás a főzés egyik legkellemetlenebb momentuma, mivel már az első vágás után ömlenek a könnyek. Egy friss kutatás most tudományosan is alátámasztotta, miért történik mindez – és ami még jobb, megoldást is kínál, amellyel elkerülhető a könnyezés és a csípő érzés a szemben.

A tudósok nagy sebességű kamerákkal vizsgálták, mi történik pontosan, amikor a kés a hagymába hatol. Megdöbbentő eredményre jutottak: a csípős aeroszolok akár 60 centiméter magasra is kilövellhetnek, 5-40 méter/másodperc sebességgel. Ezek a mikroszkopikus cseppek hordozzák azokat az irritáló kénvegyületeket, amelyek a szemünket könnyezésre késztetik. A jó hír: a tanulmány szerint van megoldás.

Miért könnyezünk hagymaszeletelés közben?

A hagyma sejtszerkezetében kénvegyületek rejtőznek, amelyek csak akkor szabadulnak fel, amikor a sejtek megsérülnek. Ezek egy része propántial-S-oxid formájában kerül a levegőbe – ez az a vegyület, amely reakcióba lép a szem nyálkahártyáján lévő vízzel, és azonnali csípő, könnyező érzést vált ki. A mostani kutatás azonban nem a kémiai folyamatokra, hanem a fizikai háttérmechanizmusra koncentrált: miért és hogyan jut ilyen gyorsan és intenzíven az anyag a levegőbe?

Könnyezés nélkül is felvágható a hagyma
Fotó: Capelle.r / Getty Images Hungary

A hagyma belső nyomása okozza a „permetrobbanást”

A kísérlet során a kutatók nagy sebességű kamerákkal és számítógépes modellezéssel vizsgálták a szeletelés pillanatát. A hagyma rétegei közötti sejtek, amelyeket két héjréteg zár közre, ilyenkor kisebb nyomás alatt állnak.

Amikor a kés áthatol a felső rétegen, a belső nyomás hirtelen felszabadul, és apró cseppekből álló köd lövell ki a levegőbe.

A kutatók mérései szerint ez a köd akár 60 centiméter magasra is felszállhat, és 5-40 méter/másodperc sebességgel repül. Ez rendkívül gyors: a leggyorsabb séfek is csak nagyjából 1 méter/másodperc sebességgel vágják fel a hagymát, vagyis a felszabaduló permet több mint tízszer gyorsabban mozog, mint maga a kés. 

A jelenség tehát nem lassú párolgás, hanem mikroszkopikus „kitörés”, amely szó szerint „kilövi” a könnyfakasztó anyagokat a levegőbe.

Mi segíthet?

A kísérletek egyértelműen kimutatták:

Minél tompább a penge, annál nagyobb nyomás halmozódik fel a hagymában, így annál több aeroszol keletkezik.

Minél gyorsabb a vágás, annál nagyobb az energia, amellyel a cseppek kilövellnek.

Ez a két tényező – az élesség és a vágás sebessége – döntően befolyásolja, hogy mennyi irritáló anyag jut a szemünk közelébe.

Gyakorlati tanácsok a könnymentes hagymavágáshoz

A tanulmány gyakorlati megoldásokat is javasol a permet csökkentésére.

  • Vágás előtt forgasd meg a hagymát olajban! A vékony olajréteg csökkenti a felszabaduló cseppek szóródását.
  • Használj éles kést, és dolgozz lassan – így a hagyma sejtjei kevésbé roncsolódnak, a nyomás kisebb, és a könnyfakasztó anyagok nem lőnek ki olyan messzire.

Ha érdekel, nagymamáink melyik háztartási trükkje jött újra divatba, olvasd el ezt a cikket is

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Vígh Anna
Vígh Anna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.