Amikor nyaralásnál vagy vendégségben új helyen alszol, az első éjjel általában nem olyan pihentető, és erre a tudomány is kereste a miértet.
Nemcsak elaludni nehezebb ezeken az új helyeken, hanem az alvásminőség is rosszabb: sokáig nem volt erre konkrét magyarázata a tudománynak, mostanra azonban fény derült a rejtélyre.
Ezt jelenti az elsőéjszaka-hatás
Neve is van a jelenségnek: az elsőéjszaka-hatás annyira széles körben elterjedt, hogy az alváskutatók általában nem is használják fel az első éjszakán gyűjtött adatokat. Egy kutatócsoport most annak nézett utána, találnak-e okot a jelenségre, és sikerrel is jártak. Idegrendszeri képalkotó technikák alkalmazásával figyelték meg az emberek agyműködését azon a bizonyos első éjszakán, alvás közben.
Nem annyira a REM-re koncentráltak ebben, hanem a mélyalvásra, ugyanis a korábbi adatok alapján ebből lehet arra következtetni, mennyire volt pihentető valaki éjszakája. A kutatást vezető Yuka Sasaki és kollégái megdöbbentek az eredményektől:
azt találták, hogy a bal agyfélteke sokkal kevésbé került alvó állapotba, mint a jobb, a kettő működése közt nagy eltéréseket fedeztek fel.
Nem olyan egyedi a dolog
Ami a részleteket illeti, úgy tapasztalták, az elalvás gyorsasága attól függ, hogy mennyiben volt eltérő a két agyfélteke működése. Emellett azt találták, hogy az éberebb bal agyfélteke hatására az alvók sokkal élénkebben reagáltak a külső zajokra, és könnyebben fel is ébredtek. Amikor ugyanazokat az embereket vizsgálták alvás közben, de már a második, egy új helyen töltött éjjelen, a bal agyfélteke már nem állt ennyire készenlétben, a zajokat figyelve.
Bár elsőre úgy tűnhet, nincsen sok haszna az agy efféle működésének, hiszen egy rossz alvással töltött éjszakát követően sokkal kevésbé érezzük magunkat produktívnak. Ennek ellenére nem az ember az egyetlen, akinél hasonló agyműködés alakult ki.
Madarak és tengeri emlősök is alszanak úgy, hogy egyik agyféltekéjük szinte folyamatosan készenlétben áll, a legrosszabbra is számítva.
Ha valami furcsa hangot érzékelnek, az agy azonnal reagál, felébreszti az állatot, így az válaszolni tud a veszélyre. Hasonló jelenség állhat annak hátterében is, hogy egyes madarak röptükben is alszanak. Úgy tűnik, az emberi agy kicsiben ezt a fajta működést képezi le egyes esetekben.
Az alvás egy valódi rejtély egyébként is
Az elsőéjszaka-hatás tehát egy komoly biológiai háttérrel rendelkező jelenség, amely ugyanakkor ettől még meglehetősen zavaró lehet azok számára, akiknél egy rövid nyaralás elejét megnehezíti ez a fajta átállás, vagy éppen munkájuk miatt gyakran alszanak új helyeken. A tudománynak arra nincsen receptje, hogyan tudnánk kikapcsolni madáragyunkat, de a kutatók úgy gondolják, hogy aki gyakran alszik változatos helyeken, annál már nem olyan problémás ez a kérdéskör.
Amennyiben azt hinnéd, ez az egyetlen furcsa jelenség, amelyet az alvással kapcsolatosan megfigyeltek, tévedsz: van abból rengeteg, többek közt az alábbiak:
- telihold előtti időszakban az emberek egyre később fekszenek le, és kevesebbet is alszanak, bár ennek okai ismeretlenek;
- ideálisan 10-15 perc alatt alszunk el: aki kevesebb mint 5 perc alatt merül álomba, az alvásmegvonástól szenved;
- a fáradtságnak két csúcspontja van a legtöbb ember napjában: éjjel és délután két órakor;
- az ember az egyetlen emlős, amely akarattal késlelteti elalvásának időpontját, a természettel dacolva;
- ha 16 órán át fenn vagy, az olyan hatással lehet viselkedésedre, mint ha a véralkoholszinted 0,05 százalék lenne;
- az álmatlanság szervesen hozzátartozik egy gyászfolyamathoz;
- az emberek háromnegyede színes képekben álmodik – de a színes televíziók előtt ez csak 15 százalékunkra volt igaz;
- az alvásmintáinkra legnagyobb hatást gyakorló jelenség a huszonnégy órában rendelkezésre álló internet.
Ha az is érdekel, álmodunk-e minden éjjel, ezt a cikkünket olvasd el!
