Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ha túlzásba viszed, káros lehet, de ha képes vagy mértéket tartani, az ital segíthet elkerülni egyes krónikus betegségeket, ezáltal meghosszabbíthatja az életed.
Egy friss tanulmány azt állítja, hogy azok, akik naponta 2-3 csésze kávét isznak, tovább élhetnek, mint azok, akik a koffeinfogyasztást teljes mértékben kerülik. Ez vajon azt jelenti, hogy mindenkinek érdemes kávéznia? Lássuk, hogy az adatokból mi olvasható ki.
Az ital, ami meghosszabbíthatja az életed
A tanulmány keretében a kutatók 12 éven át követték nyomon egy sor 58 éves átlagéletkorú brit állampolgár kávéfogyasztási szokásait. Az eredmények azt mutatták, hogy az általános halálozási kockázat azoknál volt a legalacsonyabb, akik napi 2-3 csésze kávét ittak, függetlenül attól, hogy az őrölt, instant vagy koffeinmentes formából származott-e.
Érdekes módon a szív- és érrendszeri betegségek tekintetében napi egy csészénél tűnt a legalacsonyabbnak a kockázat, az aritmia, vagyis a szabálytalan szívverés esetében viszont 4-5 csésze kávé kellett a rizikófaktor csökkentéséhez (a koffeinmentes kávé itt hatástalannak bizonyult).
A tanulmány eredménye ennek ellenére nem feltétlenül vonatkoztatható mindenkire, hiszen az csupán egy középkorú brit népcsoport szokásait vette alapul, és a krónikus betegségek kialakulásának szempontjából sok más befolyásoló tényező létezik – köztük az egyéni egészségügyi állapot, a jövedelem vagy a társadalmi osztály is.
Ilyen betegségekkel szemben védhet
Egy, a BMJ-ben megjelent tudományos áttekintés további adalékokkal szolgált. A kutatók több tucat korábbi vizsgálat adatait átnézve arra jutottak, hogy a kávéfogyasztóknál valóban alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek, a szélütés, egyes rákos megbetegedések, valamint bizonyos máj- és gyomor-bél rendszeri betegségek kockázata.
A kockázatok csökkentéséhez szükséges kávémennyiség gyakran napi 3-4 csészének felelt meg.
A kávé pontos hatásait egyébként azért is nehéz közelebbről meghatározni, mert a koffeinen kívül több száz különböző bioaktív vegyületet tartalmaz. Kémiai profilja ráadásul a kávébab fajtájától és a kávé elkészítési módjától is függ. A kutatások pedig nem mindig veszik figyelembe, hogy a megkérdezettek kávéfogyasztók-e vagy sem.
Azoknak, akik kerülik a koffeint, más egészséggel kapcsolatos kockázati tényezőik lehetnek, mint azoknak, akik sok kávét isznak, és ez nem feltétlenül tükröződik a tanulmányokban.
Az elemzés szerzője megjegyezte, az embereknek éppen ezért nem érdemes elkezdeni kávézniuk önmagában a potenciális jótékony hatások miatt, de ha valaki már eleve koffeinfogyasztó, akkor szokásuk az egészséges táplálkozás részévé válhat.
Kávéból is megárt a sok
A hivatalos irányelvek napi 400 milligramm koffeinnél húzzák meg a határt, melynél a kávé fogyasztása még nem jár káros mellékhatásokkal. Viszonyításként, egy csésze erős eszpresszóban 50-175 milligramm koffein van, míg egy hosszú kávé körülbelül 40-80 milligrammot tartalmaz.
Összességében tehát azt lehetni mondani, hogy ha nem kávézol, akkor a kutatások miatt ne is tedd. Ha viszont igen, napi 3-4 csésze lehet az optimális mennyiség. Az eredményekből az szűrhető le, hogy – még ha sok változó tényező is van – az egészségvédő hatások kiaknázására így mutatkozik a legnagyobb esély.
