Hogyan mostak dédanyáink a mosógép feltalálása előtt?

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Számunkra, akik a gépesített háztartás minden előnyét élvezhetjük, szinte elképzelhetetlen, mivel járt a havonta egyszer tartott nagymosás – még akkor is, ha ehhez mosónő szolgálatait vették igénybe.

A mosás, annak ellenére, hogy a mosógép feltalálása előtt kifejezetten nehéz fizikai munka volt, „női feladatnak” számított a hagyományos magyar társadalomban – falun és a városokban egyaránt. A városokban lakó tehetősebb polgárasszonyok ugyan igénybe vehették (és igénybe is vették) a mosónők segítségét, falun azonban mindenkinek ki kellett vennie belőle a részét. A falusiak a mosáshoz hamulúgot használtak vagy szappant főztek. Első lépésként a fahamut forró vízbe keverték, majd ezt a keveréket a ruhákra öntötték. Ez kioldotta a zsíros szennyeződéseket a ruhákból. Ezután a ruhákat a kúthoz, vagy ha volt a közelben, egy patakhoz vitték – gondoljunk csak bele, milyen súlya lehetett a teknőnek a vizes ruhákkal –, és a mosódeszkán vagy egy lapos kövön nekiálltak sulykolni, hogy a lúgot kiverjék belőle, és megtisztítsák a szennyeződésektől. A sulykoló egy nehéz, lapát alakú eszköz volt, jó erőben kellett tehát lenni ahhoz, hogy a szennyest tisztára varázsolják. A kimosott ruhát aztán kiteregették, hogy a nap ereje kifehérítse. 

„Kékítőt old az ég vizében”

Természetesen a szappan előállítása is az asszonyok dolga volt. Az év folyamán összegyűjtött konyhai és a disznóvágás idejéről maradt nem ehető zsiradékból készítették el, fáradságos és hosszadalmas munkával a következő évi szappanadagot. Egy kizárólag erre a célra fenntartott üstben a zsiradékokat vízben megfőzték, majd marószódát adtak hozzá, és állandó kevergetés mellett négy-öt órán át főzték. Egy fakeretbe öntötték, ott hagyták kihűlni, majd feldarabolták. Használtak még krétaport, hagymalevet, tejet, ecetet, citromot, burgonyalisztet mosási célokra, de közismert tisztítószer volt a só, a szódabikarbóna és az alkohol is. Ha fehéríteni akarták a ruhát, a vízbe kékítőt is tettek. A mángorlót, amely a sulykolónál is nehezebb eszköz volt, a ruha kisimításához használták. 

„Idegnyugtató felhőjáték a gőz”

A 19. század végén és a 20. század elején épített városi bérházakban külön helyiséget terveztek a havonta egyszer esedékes nagymosás számára. A földszinten vagy az alagsorban lévő mosókonyha párás és levegőtlen helyiség volt. A tehetősebb úriasszonyok nem is szívesen mentek ebbe a helyiségbe, a nagymosás idejére mosónőt, sőt olykor kisegítő személyzetet fogadtak, őket a házicseléd kísérgette. A mosni való ruhát már előző délután szét kellett válogatni: külön a fehér, a színes és a kényes darabokat. A háziasszony pontos listát készített a mosónőnek átadott darabokról (ez volt a mosócédula), majd mindezt még egyszer beírta az úgynevezett mosókönyvbe. Egyenként adták át a ruhákat a mosónőnek, majd a mosás végeztével még egyszer meg kellett ismételni a leltárt, hogy kiderüljön, minden visszakerült-e. 

A sulykolóval sokszor le kellett sújtani
Fotó: Fortepan / Szekrényesy Réka

„Kis lábaskában hazahozta kegyelmeséktől vacsoráját”

A mosónők megítélése nem volt egyértelmű. Míg a cselédek többnyire fiatal, falusi lányok voltak, akik rendszerint a stafírungjukra gyűjtöttek, a mosónők általában a városi munkások legszegényebb rétegeiből kerültek ki. Harmincas-negyvenes-ötvenes, férjezett vagy özvegy nők voltak ők, akik keresetükből a gyereküket nevelték – csakúgy, mint József Attila anyja. Foglalkozásukat lenézték, ugyanakkor elismerték szakértelmüket, és más ruháit mosni bizalmas munkának számított. Mosás idején járt nekik a reggeli, ebéd és vacsora, sőt karácsonyi ajándék is.

„A mosónők korán halnak”

A mosónők munkája felettébb egészségtelen volt. Egész napjukat a levegőtlen, párás mosókonyhában töltötték, ahol rendszerint két üstház is állt. Az egyikben egész nap a vizet melegítették, a másikban pedig főzték a ruhákat. Ez úgy zajlott, hogy a szappant, a mosószódát és a kimosandó ruhákat az üstbe tették, és fél órán át kevergették. Az üstből kivett ruhákat forró vízben szappannal ismét kimosták, majd hideg vízben kiöblítették. Hogy ne fakuljanak ki a ruhák, adalékanyagokat használtak: ecetet, szódát, hamuzsírt. De használtak még petróleumot, terpentinolajat, klórmeszet, lúgkövet. 

Óriási vesszőkosarakban cipelték a nedves ruhát
Fotó: Fortepan / Éles Andrásné

„Nyikorgó kosárral ölében, ment a padlásra, ment serényen”

A nedves ruhát ezek után óriási vesszőkosarakban a padlásra cipelték. A szárítás a városban problémát jelentett, hiszen ha nem vigyáztak eléggé, a kormos padláson a ruha már azelőtt bekoszolódott, mielőtt megszáradt volna. A nagymosás rituáléját a vasalás zárta le, természetesen parazsas vasalóval. Erre lehetőleg a ruhák beszedése után minél hamarabb sort kellett keríteni, nehogy azok bepenészedjenek. Az első világháború után megjelentek a „mosó- és facsarógépek”, de ezek még főként kézi erővel működtek, így nemigen segítették ki a mosásban fáradozókat. Az első teljesen automata mosógép megjelenésére 1946-ig kellett várni.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.

Életem

76 centire csökkent a Balaton vízszintje: ennyire kell aggódni miatta

A Balaton vízállása 2026. június 25-én mindössze 76 centimétert ért el. Bár a tó állapota miatt sokan aggódnak, szakértők szerint összetett kérdésről van szó. A vízszint puszta magassága önmagában ugyanis nem alkalmas arra, hogy pontos képet kapjunk a magyar tenger aktuális ökológiai állapotáról.