Mitől trappista a trappista sajt? Tényleg szerzetesek receptje alapján készül?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Neked is megfordult már a fejedben a kérdés? Cikkünkből mindent megtudhatsz, amit csak a trappista sajt eredetéről és készítéséről tudni érdemes.

A trappista sajt messze a legnépszerűbb sajtféle Magyarországon. Olyannyira, hogy az ország sajtforgalmának 70 százalékát ez teszi ki. De vajon honnan származik? Tényleg a trappista szerzetesek áldozatos munkájának köszönhető? És hogyan készül? Mint kiderült, mi, magyarok, egy kicsit kreatívan értelmezzük, hogy mi tekinthető trappista sajtnak.

Honnan származik a trappista sajt?

A trappista sajt receptúrája Franciaországból származik. A sajtot elsőként a Notre Dame de Port du Salut kolostorban élő trappista szerzetesek készítették el, majd portékájuk némi kitérővel a Banja Luka-i Mária csillaga trappista kolostorból a 19. században került Magyarországra. Ennek ellenére az a termék, amely manapság trappista sajt néven kapható a magyar piacon, jócskán eltér az eredeti francia változattól.

Csak a nevében trappista.

Miközben az igazi trappista egy félkemény, lyukakkal barázdált sajtkorong, amely nyers tehéntejből, tejsavbaktérium-tenyészettel, oltóenzimmel és kalcium-klorid, kálium- vagy nátrium-nitrát hozzáadásával, 2 hónapos érleléssel készül, addig a magyar verziónak nincs kérge, más a színe és a formája, nem lyukazott, valamint lényegesen gyengébb minőségű tejből, másféle eljárással állítják elő, így az íze is különböző.

A magyar trappista sajt szinte semmiben nem hasonlít az eredetire
Fotó: Szindbád

Magyarországon mi nevezhető trappista sajtnak?

Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök, a DIATRA Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője a Dívány kérdésére elmondta, a Magyar Élelmiszerkönyv két fajtáját különbözteti meg, a „trappista sajtot”, illetve a „különleges trappista sajtot”.

„A trappista sajtra nagyon kevés előírás vonatkozik: a szilárd vagy félszilárd terméknek tejből vagy annak engedélyezett alkotórészeiből, enzimes alvasztással, savóelvonással (kitétel, hogy a savófehérje-kazein arány nem haladhatja meg a tejben lévő mértéket), rövidebb-hosszabb érleléssel kell készülnie” – magyarázta a szakértő.

Ahány gyártó, annyiféle trappista sajt létezik
Fotó: vm / Getty Images Hungary

Bár ezek viszonylag tág kritériumok, minden termék, amelyet így állítanak elő, trappista sajtnak nevezhető. Ez azt jelenti, hogy

Idézőjel ikon

trappista sajt és trappista sajt között hatalmas különbségek lehetnek.

A különleges trappista sajt szabályozása már sokkal konkrétabb. Ez a termék tehéntejből, tejsavbaktérium-színtenyészet és alvasztó enzim felhasználásával készülhet, és felhasználhatnak hozzá más anyagokat, például kálcium-kloridot, nátrium-nitrátot és természetes színezékeket is. Az előírás emellett részletesen megszabja érzékszervi jellemzőit a következő kritériumok szerint:

  • Állomány: jól vágható, rugalmas, szájban elomló.
  • Szag: jellegzetesen aromás, idegen szagtól mentes.
  • Íz: jellegzetesen zamatos, enyhén savanykás, telt, idegen íztől mentes.

Mi következik ebből?

Traszkovics Zsolt szerint az, hogy a boltokban kapható trappista sajtok minősége és összetétele gyakorlatilag a gyártók belátásától függ. „A különbségek nem csupán szakmai szempontból lényegesek, az érzékszervi eltérések a laikusok számára is érzékelhetőek lehetnek”.

Az élelmiszermérnök ezért azt javasolja, hogy ha biztosra akarsz menni, akkor inkább a különleges trappista sajtok közül válogass a boltokban, hiszen ezekre jóval szigorúbb szabályozás érvényes. „A jövőben várhatóan változni fog az előírás, ezért a trappista sajtok mai formájukban teljesen eltűnhetnek a polcokról, és egy magasabb minőségi norma léphet életbe.”

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.