Világhíres magyar termék története: mitől téli és hogyan készül a téliszalámi?

Olvasási idő kb. 3 perc

A téliszalámi egy igazi hungarikum, amelynek számos rajongója van, sokan azonban még mindig nem tudják, hogy honnan kapta a nevét.

A téliszalámi a Pick Márk által a 19. század végén kifejlesztett, és azóta is titokban őrzött egyedi recept alapján, csakis természetes alapanyagokból, különleges fűszerezéssel készül, egyedülálló ízvilágához ugyanakkor hozzájárul a Tisza folyó állandó hűvös levegője és Szeged város kedvező mikroklímája is. De miért éppen téliszaláminak hívják? És egyáltalán miből és hogyan állítják elő? Máris kiderül!

Mitől téli a téliszalámi?

A téliszalámi onnan kapta a nevét, hogy sokáig kizárólag télen készült. „A szalámigyártás eleinte folyók mentén folyt, mivel régen a hűtést csak a vízzel tudták megoldani. Egyszerű ellenáramú hűtőket használtak. Az ezt megelőző időkben ugyanis, szivattyú híján, még jéggel hűtötték a levegőt. Szegeden a tavakról és a Tiszából szedték össze a jeget. Jég pedig csak télen volt, innen ered a név is, ezért téliszalámi. Az emberek nagy része télen a szalámiüzemben, míg nyáron a téglagyárban vagy a földeken dolgozott” – szolgált magyarázattal honlapján a Pick.

Mint írják, a hűtés mellett fontos tényező volt, hogy a Tisza levegője nyáron is biztosította azt a páratartalmat, ami tavasszal és ősszel megvan a levegőben, így már nem csak télen lehetett szalámit gyártani.

A téliszalámi ízvilága egészen különleges
Fotó: Reka Patocs / Getty Images Hungary

Hogyan készül?

„A téliszalámi – ahogy neve is mutatja – a szalámifélék csoportjába tartózó, a Magyar Élelmiszerkönyv által szabályozott húsipari termék” – mondta el kérdésünkre Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök, a DIATRA Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője, megerősítve, hogy a modern hőmérséklet-szabályozó berendezések alkalmazása előtt a terméket kizárólag télen lehetett előállítani. „Azon túl, hogy a Pick és a Herz téliszalámi hungarikum, véleményem szerint szakmai szemmel nézve is a legértékesebb szalámifélék közé tartoznak.”

A szakembertől megtudtuk, a téliszalámi kizárólag 3-4 milliméter méretűre aprított sertéshúsból és szalonnából készül, amelyhez a gyártási eljárás során fűszereket (például fehér borsot, szegfűborsot, fűszerpaprikát) adagolnak, majd legalább 55 milliméter átmérőjű természetes, vagy esetleg vízáteresztő műbélbe töltenek.

Idézőjel ikon

A téliszalámit minimum 80 napig kell érlelni speciális körülmények között.

Az érlelés és a bükkfán történő füstölés következtében a termék víztartalma jelentősen csökken. Magas zsírtartalma mellett ez az, ami hosszú eltarthatóságát garantálja. Az érlelési eljárás után a téliszalámi egy nemespenész-bevonatot kap, ami az egészségre teljesen ártalmatlan, de a termék jellegét nagyban befolyásolja.

„Mivel gyártása közben a szalámi jelentős vízmennyiséget veszít, ezért ne lepődjünk meg azon, ha a csomagoláson olyan feliratot találunk, mint amilyen a »100 g termék 159 g sertéshús felhasználásával készült«” – emelte ki Traszkovics Zsolt.

Az előírások pontosan meghatározzák, hogy mi nevezhető téliszaláminak
Fotó: Pannonia / Getty Images Hungary

A szakember hozzátette, fontos megjegyezni, hogy a bolti forgalomban sok olyan termék kapható, amelyet – például a nemespenész-bevonatot imitáló festéssel – téliszaláminak próbálnak beállítani. Ezeknek azonban semmi köze a téliszalámihoz, ezért elnevezésük sem utalhat rá.

„Mivel a téliszalámi gyártásához nagy mennyiségű, jó minőségű húsalapanyagra van szükség, és a gyártástechnológia is speciális, valamint hosszú időt vesz igénybe, szakmailag teljesen indokolt, hogy a termék ára magasabb más szalámifélékhez képest.”

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.