Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) felmérése szerint a környezetbarát csomagolás minden harmadik vásárlónak (35%) nagyon, minden negyediknek (25%) eléggé fontos tényező.
Úgy tűnik, végre kezd rádöbbenni a világ, hogy ha így megy tovább, előbb-utóbb bele fogunk fulladni a műanyag hulladékba. Ha valaki igazán a szívén viseli a környezet sorsát, már megvan a lehetősége, hogy csomagolásmentesen vásároljon, és láthatóan az élelmiszeriparban is szaporodnak a pozitív példák: egyre több gyártó érzi fontosnak, hogy csökkentse a csomagoláshoz felhasznált anyagok mennyiségét. Szöllősi Réka, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója szerint ugyanakkor ez korántsem olyan egyszerű feladat, mint ahogy azt sokan gondolnák.
Miért szükséges a csomagolás?
Szöllősi Réka azt mondja, a csomagolás nemcsak azért kell, hogy legyen miben hazavinni a termékeket, hanem elsősorban élelmiszer-biztonsági szempontból szükséges: az élelmiszereket egyrészt meg kell védeni a káros mikroorganizmusoktól, másrészt meg kell akadályozni, hogy a természetes módon lejátszódó (pl. enzimatikus) folyamatok beinduljanak bennük.
Így biztosítható, hogy az élelmiszerek biztonságosan fogyaszthatók maradjanak a rajtuk jelzett (és a mai vásárlási szokásaink által megkövetelt) időpontig.
A szakember szerint a csomagolás elsősorban tehát a pazarlás és az élelmiszer-eredetű megbetegedések elleni küzdelem kézzelfogható eszköze, amely nélkül a táplálékallergiában szenvedők és a mentes termékeket fogyasztók kiszolgálása is elképzelhetetlen lenne.
Tudni kell azt is, hogy a jogszabályi előírások alapján a csomagolóanyagoknál kizárólag ellenőrzött, higiéniailag teljes mértékben megbízható források jöhetnek szóba, ami minden élelmiszertípus esetében mást és mást jelent.
Mit lehet tenni a fenntarthatóság érdekében?
Szöllősi Réka a körkörös gazdaság szellemében a termékfejlesztésben látja a kiutat. A gyártóknak arra kell törekedniük, hogy olyan csomagolási megoldásokat alkalmazzanak, amelyek kompatibilisek a saját gyártósoraikkal, megfizethetők a fogyasztók számára és környezetbarátak is.
Hiába döntenének például egy biológiailag lebomló műanyag mellett, ha azt nem lehet feldolgozni a hulladékhasznosító üzemben, ahová a csomagolás a lakossági felhasználást követően kerül. Ebből adódóan előfordulhat, hogy környezetvédelmi szempontból előnyösebb egy egyszerűbb műanyagot választaniuk, amely iparilag hatékonyan újrahasznosítható.
A fogyasztóknak érdemes tisztában lenniük azzal, hogy jelenleg a szelektív gyűjtés a leginkább környezetkímélő megoldás Magyarországon.
Éppen ezért az elfogyasztott élelmiszerek csomagolását mindig anyagtípus szerint kell a szelektív gyűjtőkbe helyezni.
Milyen irányba mutatnak a jelenlegi tendenciák?
Az élelmiszer- és italgyártás következtében ma évente több mint 200 ezer tonna csomagolóanyag keletkezik hazánkban. Ennek kétharmada valamilyen műanyag, amit a legnagyobb mennyiségben az üveg követ a sorban.
A gyártók folyamatosan igyekeznek csökkenteni a csomagolóanyag mennyiségét, de ez sok fejlesztést, illetve a gyártási folyamat módosítását igényli, ezért sokszor évekig is eltarthat. Van például olyan üdítőital, amit már jelentősen könnyebb PET-palackba töltenek, az egyik kakaógyártó pedig több mint 30 százalékkal csökkentette a csomagolóként szolgáló tasak súlyát.
A nagyobb kiszerelésű termékek szintén a környezettudatosságot szolgálják, az egyszemélyes háztartások terjedése, az alacsony jövedelem és az élelmiszerpazarlás csökkentésére irányuló törekvések miatt azonban továbbra is nagy igény mutatkozik a kisebb, egyadagos termékek iránt.
Szöllősi Réka hozzátette, szinte bizonyos, hogy az európai környezetvédelmi törekvések nyomán a környezetbarát és megfizethető csomagolóanyagok fejlesztése lendületet kaphat, így ezeket a technológiákat az élelmiszeripar is fel tudja majd használni.
