Ezek a leander leggyakoribb betegségei

Olvasási idő kb. 2 perc

Milyen fertőzések támadhatják meg a leanderünket? Hogyan tudjuk megakadályozni a kártevők elszaporodását?

A leander vagy babérrózsa (Nerium oleander) egy közkedvelt örökzöld cserje, melyet elsősorban dísznövényként termesztünk. Rendkívül jó strapabíró képességgel rendelkezik, minek köszönhetően a szélsőségesebb időjárási körülményeket is sikeresen átvészeli. Éppen emiatt nem is igényel sok törődést. Előfordulhat azonban, hogy különféle betegségek támadják meg növényünket. A Gardening Know How szakértője elmagyarázza, melyek ezek, illetve miként védekezhetünk ellenük.

Ezek a legismertebb kórokozók

A leandert érő legtöbb betegség oka bakteriális fertőzés, de gombafélék is kárt tehetnek növényünkben. A káros mikroorganizmusok elsősorban a növény metszésekor kialakult vágási pontokon kerülnek be a cserjébe, általában az apró kártevőket hordozó különböző rovarok révén. Gyakran előfordulhat, hogy amit hasonló fertőzésnek gondolunk, valójában környezeti okokra visszavezethető probléma, mely abból adódik, hogy például vízben vagy tápanyagban szegény talajba ültettük növényünket.

Az egyik leggyakoribb betegség a levélperzselődés, melyet a Xylella fastidiosa nevű, rovarok által terjesztett kórokozó terjeszt. A fertőzés következtében a levelek sárgulni és hervadni kezdenek, majd szélük sötétsárgára vagy barnára színeződik, végül teljesen elhalnak. A fertőzés előrehaladtával egyre több vessző és levél kerül erre a sorsra. A levélperzselődés tünetei könnyen összekeverhetők a vízhiány következtében beálló szárazság jeleivel. A különbség, hogy utóbbi esetben a sárgulás és elhervadás az összes vesszőn egyszerre jelentkezik, nem pedig fokozatosan terjed egyikről a másikra.

A leander betegségei többnyire megelőzhetők
Fotó: Haby / Getty Images Hungary

Egy másik gyakori tünet a fiatal növény ágán és levelein megjelenő szemölcsös daganatok felbukkanása, más néven a leanderrák. Ezt a Pseudomonas savastanoi pv. nerii elnevezésű baktérium okozza. A levelek elkezdenek összetöpörödni, majd lehullani, huzamosabb távon pedig akár a virág elrothadását is okozhatja a betegség. A fitoplazma-fertőzés is gyakori a fás szárú növények esetében, melyet elsősorban gombák okoznak, például a Sphaeropsis tumefaciens. Ennek következtében szabálytalan hajtások kezdenek kinőni a fákon – az egy pontból kisarjadzó rengeteg rövid hajtás zsúfolt „dúcokat” hoz létre. Az így megjelenő abnormális kinövések leginkább madárfészekre vagy seprűre emlékeztetnek – ezért is kapták a köznyelvben a „boszorkányseprű” elnevezést.

Sajnos konkrét gyógymódot nem ismerünk a fenti betegségek ellen, azonban a megfelelő óvintézkedésekkel elkerülhetjük, hogy növényünket kórokozók támadják meg. Fontos, hogy a leandert megfelelő környezetbe ültessük el: jusson elegendő napfényhez és vízhez, és megfelelő időközönként fertőtlenítsük a talajt. Sose öntözzük a cserjéket kerti locsolóval, ugyanis ezzel túlságosan sok nedvességet kapnak, mely ösztönzi a különféle kártevők megtelepedését. Visszanyesés után nyirbáljuk ki a levágott és felesleges vesszőket, melyek szintén csak növelik a fertőzés kockázatát. Metszőollónkat mindig fertőtlenítsük, mielőtt nekikezdenénk a munkának.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?